Milyen típusú kormány van Üzbegisztánban?

Rövid áttekintés

Az Üzbegisztán a világ két dupla zárt országa. A határt Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Afganisztán és Türkmenisztán határolja. Ez egy elnöki alkotmányos köztársaság, ahol az elnök mind az állam, mind a kormány. A végrehajtó hatalmak a kormányhoz tartoznak, míg a jogalkotó hatalom a Legfelsőbb Közgyűlés két kamarájával van. Az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság és a Felsőbb Gazdasági Bíróság alkotja. Üzbegisztán kormánya iránymutatást nyújt az ország gazdaságának hatékony működéséhez, a törvény végrehajtásához, valamint a társadalmi és kulturális fejlődéshez.

Üzbegisztán kormányának jogalapja az Üzbegisztán alkotmánya. A kormány három szinten van: a végrehajtó, a jogalkotási és az igazságügyi ág. Az 1992-es alkotmány hivatalosan létrehozta a hatalom szétválasztását a kormány három ága között. Bár a kormányzati intézmények neve 1991 óta változott a függetlenség óta, az intézmények még mindig hasonlítanak a Szovjetunió felbomlása előtt létező intézményekhez. A kormány fő szerepe a progresszív gazdasági, társadalmi és kulturális növekedés biztosítása és a Legfelsőbb Közgyűlés törvényeinek és politikáinak végrehajtása.

Üzbegisztán kormányának végrehajtó ága

A végrehajtó ágat az elnök, a premier, a miniszterek és a helyettes miniszterek alkotják. Az elnököt ötéves időtartamra népszavazással választják szabad és tisztességes választásokon. Ő kijelöli a miniszterelnököt és a miniszterhelyettest, aki az ő kabinetjének részét képezi. Az elnököt az alkotmány biztosítja a legfőbb végrehajtó hatalommal. Ő is jogosult a nemzeti bíróságok bíráinak kinevezésére, háború vagy vészhelyzet megállapítására, valamint a parlament feloszlatására. A végrehajtó hatalom továbbra is a legerősebb kormányzati ág, néhány végrehajtó rendelet pedig az alkotmány néhány demokratikus jellemzőjét helyettesíti. Az elnök, a miniszterelnök, a miniszterek és a miniszterhelyettesek alkotják a Minisztertanácsot az ország hatékony működéséért.

Üzbegisztán kormányának törvényhozói ága

Az üzbegisztáni kormány jogalkotási ágát Oliy Majlisnek vagy a Legfelsőbb Közgyűlésnek nevezik. A Legfelsőbb Közgyűlés 1995-ben vált a Legfelsőbb Tanácsnak, és 2005 januárjáig egykamarás maradt. A parlamentnek 150 tagja van a törvényhozó testületben, és 100 szenátus tagja választották meg területi választókerületekből és a kerületi üléseken ötéves időtartamra. A szenátus 84 tagját közvetlenül választják, míg 16 az elnök. Mind a törvényhozó tanács, mind a szenátus elnökeit vezeti, akiknek nincs határidejük. A jogalkotó csak néhány napot talál össze egy év alatt, és kevés jogkörrel rendelkezik a jogalkotás kialakításához, mivel a hatalom a végrehajtó hatalommal rendelkezik.

Üzbegisztán kormányának bírósági ága

Az Üzbegisztán kormány bírósági ága a Legfelsőbb Bíróságból, az Alkotmányos és a Felsőbb Gazdasági Bíróságból áll. A bíróságok gyakorolják a bírósági hatásköröket, bár a hatalmat a végrehajtó hatalom elhomályosította. Az igazságszolgáltatás nem rendelkezik függetlenséggel, mivel az elnöknek joga van kijelölni és elbocsátani a nemzeti bíróság bíráit.