Az Egyesült Nemzetek Szervezete - Nemzetközi szervezetek a történelemben

alapító

Az ENSZ (ENSZ) megalakulása előtt az 1919-ben alapított Nemzetek Szövetsége felelős a nemzetközi együttműködés és a béke előmozdításáért. Azonban az 1930-as években a fontossága csökkent, amikor az Axis-hatalom befolyást gyakorolt ​​a második világháború kiváltására. 1942-ben aláírták az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát, amely formálisan kijelentette a szövetségesek együttműködését a második világháború alatt. Ez idő alatt az Egyesült Nemzetek Szövetsége is a brit miniszterelnök, Winston Churchill és az Egyesült Államok elnökének, Franklin D. Rooseveltnek az alapja. Az ENSZ létrehozására irányuló első hivatalos kísérlet az ENSZ Alapokmányának kidolgozásával kezdődött az 1945 áprilisában Kaliforniában, San Francisco-ban tartott ENSZ-konferencián. Az egyezményt Roosevelt, Churchill és a Szovjet miniszterelnök, József Sztálin, és 50 nemzet kormányzati képviselője, valamint számos nem kormányzati szervezet (NGO) vett részt. Két hónap elteltével a végleges chartát az összes résztvevő nemzet írta alá, kivéve Lengyelországot, aki nem tudott képviselőt küldeni a konferenciára, és 1945. október 15-én aláírta a chartát. Végül a ratifikáció után. Az ENSZ-t hivatalosan megalapították 1945. október 24-én. A nemzetközi szervezet létrehozásának célja a világ jövőbeli generációinak megóvása a háború káros hatásaitól, és annak megerősítése, hogy ez a nemzetközi szervezet a háború káros hatásaitól származik. alapvető emberi jogokat. Arra is törekedett, hogy egyenlő jogokat teremtsen mindenki számára, és előmozdítsa az igazságosságot, a szabadságot és a társadalmi fejlődést a világ népe számára.

Tagság

Az ENSZ, kormányközi szervezet, jelenleg 193 tagországgal rendelkezik. Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának aláírásában és ratifikálásában részt vevő országok 1945-ben az ENSZ eredeti vagy alapító tagjai. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja van, nevezetesen Kína, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Mindezek a tagok jogosultak az ENSZ-határozatok vétójogára, és így "Nagy 5", "P5" vagy "Állandó Öt" -nek nevezik. Más országok csatlakoztak az ENSZ-hez a későbbi években, követve azokat a protokollokat, amelyek a rangos világszervezet tagjaivá váltak. Az ENSZ-tagság iránti kérelmek benyújtásának folyamata általában azt jelenti, hogy egy ország kérelmezi a tagságot, és nyilatkozik arról, hogy kész elfogadni az ENSZ Alapokmányában részletezett valamennyi kötelezettséget. Ezt követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hoz, és határozatot fogad el, amelyben felkéri az ENSZ Közgyűlését, hogy fogadja el az országot. Az ENSZ Közgyűlésének tagjai ezt követően saját állásfoglalást hoznak, és az új országot az ENSZ-be engedik be.

Szerkezet

Hat fő szerv határozza meg az ENSZ szerkezetét. Nevezetesen ezek a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, az ENSZ titkársága, a Nemzetközi Bíróság és a Gyámsági Tanács. A Közgyűlés az egyetlen ENSZ testület, amelyet a 193 tagállam képvisel, és részt vesz az ENSZ politikai döntéshozatali funkcióiban. A Közgyűlés tagjainak kétharmados többségi szavazata jelentős döntések meghozatalára van szükség a béke és a biztonság, a költségvetés, az új tagok felvétele és az egyéb ENSZ-politikák tekintetében, míg más kevésbé fontos témák egy egyszerű többség. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa végzi az ENSZ alapvető funkcióját a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának biztosításában. Ebből 5 állandó és 10 nem állandó tag, akik mindegyike egy szavazattal, döntéseket hoz a világbéke és biztonság kérdésében, és minden más ENSZ-tag köteles elfogadni a Tanács által tett intézkedéseket. A Biztonsági Tanácsnak joga van arra is, hogy engedélyezze az erő felhasználását a globális béke és biztonság fenyegetéseinek rendezésére. Az ENSZ fejlesztési célját a Gazdasági és Szociális Tanács kezeli, amely a világ nemzeteket érintő társadalmi, gazdasági és környezeti kérdésekkel kapcsolatos politikák és intézkedések létrehozását, végrehajtását és végrehajtását kezeli. 54 tagja van, akiket a Közgyűlés választ, és ezek a tagok hároméves időszakot fednek le.

Az ENSZ titkársága az ENSZ funkcionális magja. A főtitkár vezeti az ENSZ munkatársainak több ezer tagjának segítségét, és az ENSZ napi tevékenységeit a fő szervei irányításával végzi. A Nemzetközi Bíróság az ENSZ igazságügyi szerve, amelynek székhelye Hágában, Hollandiában. Amikor az ENSZ felhatalmazott szervei hivatkoznak rá, részt vesz a nemzetközi jogviták rendezésében, és tanácsadói véleményeket ad az ENSZ tagállamainak. A Gyámsági Tanács az ENSZ-n belül egy nagyon specializált testület, amely eredetileg az ENSZ 11 bizalmi területeinek felügyeletéért felelős, és figyelemmel kíséri az önkormányzat és a függetlenség irányába tett előrehaladásukat. A 11 Trust Territics mindegyike 1994-ig elérte a szabadságukat, és így 1994. november 1-jén felfüggesztették a tanács működését és mandátumát, hogy évente egyszer találkozzanak.

célok

Az ENSZ elsődleges célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. E cél elérése a nemzetközi konfliktusok megelőzésére irányuló intézkedések meghozatalával, a konfliktusban részt vevő felek békés megoldásával, békefenntartó egység fenntartásával, békefenntartó erők megakadályozásával, a zavarok és zavarok megszüntetéséhez és a béke helyreállításához szükséges feltételek megteremtéséhez. Az ENSZ egy másik fontos célja a nemzetközi jog fenntartása és a nemzetközi szerződések és egyéb törvények tiszteletben tartása és betartása az érintett országok számára. Az ENSZ a világbéke, a törvény és a rend fenntartása mellett humanitárius funkcióval is rendelkezik, és jelentős erőfeszítéseket tesz az emberi jogok védelmére és előmozdítására, valamint a fenntartható fejlődés ösztönzésére. Az ENSZ egyik fő célkitűzése a humanitárius segítségnyújtás biztosítása a rászorulóknak, különösen a természeti vagy ember okozta katasztrófák idején. Az ENSZ-nek számos speciális programja és alapja van (UNDP, UNICEF, UN Women, UN-Habitat, stb.), Szakosodott ügynökségek (Világbank, WHO, FAO, UNESCO, ILO stb.) És más szervezetek és szervezetek (UNAID, WTO). stb.), amelyek együtt dolgoznak az ENSZ céljainak elérése érdekében.

Jelenlegi állapot

Az ENSZ jelenleg a világ egyik legfontosabb nemzetközi szervezetének státusza, amely nagyrészt felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, valamint a katasztrófa idején humanitárius segítségnyújtásért. A II. Világháború pusztulása után létrejött ENSZ-nek sikerült csökkentenie és megoldania a konfliktusokat. Az eredmény nyilvánvaló volt a XXI. Század első évtizedében a konfliktusban elhunytak kevesebb emberénél, mint a 20. század bármely évtizedében. Az ENSZ is fontos szerepet játszott a súlyos éhínség csökkentésében, és kevesebb ember halt meg az élelmiszer-válságok következtében is. A FAO, a világ élelmiszer-program és más ENSZ-alapok és programok segítettek csökkenteni az alultápláltságot globális szinten. Az ENSZ-nek sikerült megvédenie a magas biológiai sokféleséggel bíró létfontosságú élőhelyeket, például a Galapagos-szigeteket, a környezet megóvására szánt politikák, programok és források révén. Számos Nobel-békedíjat is nyertek az ENSZ-hez közvetlenül kapcsolódó egyének és ügynökségek. Annak ellenére, hogy az ENSZ-t a múltban és jelenben bírálták egyes döntéseiről és politikáiról, sokan nem annyira pozitív eredményekkel, e szervezet eredményei a szélsőséges szegénység enyhítésében, valamint az élelmiszer-, egészségügyi és környezeti válságok világszerte, valamint annak progresszív nem lehet megtagadni. Így ez a szervezet folytatja a munkáját azzal a céllal, hogy előnyös legyen azoknak a nemzedékeknek, amelyeknek fejlesztési és békefenntartó tevékenységei vannak.