A történelmi mysore palota Karnataka, India

A Mysore Palace egy 1897 és 1912 között épült India egyik leglátogatottabb látnivalója. Rajmata Pramoda Devi Wadiyar tulajdonában áll a palota. Karnataka kormánya azonban a jelenlegi bérlő. A palota a Mysore királyi család Wodeyers néven ismert hivatalos székhelye és tartózkodási helye. A királyi család több évszázadon át uralta az indiai államot. Jelenleg a palota évente mintegy 6 millió látogatót kap. Henry Irwin angol építész tervezte az épületet, és egy három emeletes, hatalmas épület, amely hibátlan kombinációval rendelkezik a muszlim, gótikus, Rajput és hindu építészeti stílusokkal.

5. Helyszín és történelmi háttér

India déli részén található Karnataka a Mysore történelmi palotája. A palota a Mysore királyi család Wodeyers néven ismert hivatalos székhelye és tartózkodási helye. A királyi család 1399 és 1950 között uralkodott az indiai államban. A Mysore-palota számos épületet, udvarot, kertet és két durbar csarnokot tartalmaz, amelyeket kizárólag ünnepélyes találkozók céljára használnak. A palota központi elhelyezkedésű, keleti irányban a Chamundi-hegység felé. A Mysore a paloták városaként népszerűen hét palotát tartalmaz, köztük a Mysore-palotát. A Mysore-palota neve az Old Fortban találhatóak. A Mysore-palotát Maharaja Rajarshi építette. Az évente több mint hatmillió látogatóval a palota India legnépszerűbb turisztikai vonzereje a Taj Mahal mögött.

4. Egyedi építészet

A Mysore-palota az indo-szaracén stílusban épült, amely a gótikus, muszlim, rajput és hindu stílusok keveréke. Az építészetben 145 méter magas torony található, öt történet és három kőszerkezet, amely márvány kupolákkal rendelkezik. A palotát finom szürke gránit felhasználásával építették, és szép, rózsaszínű golyókból készült kupolákkal rendelkezik. A Mysore-palotát egy nagy kert veszi körül. Mysore címere és emblémája a bejárati kapu és az ív alatt van, és a királyság mottója, amely a szanszkritban „soha nem rémült”, fel van tüntetve. A palotában három bejárat és sok titkos alagút található a pincében a palotában, amely más palotákhoz, Srirangapatna-hoz és bizalmas területekhez vezet.

3. Természet, látnivalók és hangok

A központi ív tetején egy szobor, a jólét, a gazdagság és a jó szerencsés istennőt ábrázoló szobor, a Gajalakshmi néven ismert. Az istennőt elefántjaival is elismerik. A palota több egyedi szobából áll, mint amilyen például az Ambavilasa, amely a király által magánszemélyek számára használt helyiség volt. A Gombe Thotti-t Doll's Pavillion néven is ismerték, amely a 19. és 20. századból származó hagyományos babákkal díszített galériát tartalmazta. A szoba európai és indiai ünnepi tárgyakat és szobrokat is tartalmaz. A házasságterem Kalyana Mantapa néven is ismert. A Mysore-palota 12 Hindu templomból áll, amelyek többsége a 14. században épült. A palotában fény- és hangprogramokat rendeznek.

2. Modern jelentőség és turizmus

A Mysore-palota India egyik fő turisztikai látványossága. Azonban a fő palotakomplexumon belüli fotózás a hatóságok által tilos. A palota régi erődjét 10 órától 8 óráig nyitják meg, és a belépés ingyenes, míg a palotaházakba való bejutás szigorú biztonság alatt történik 11-től 15 óráig. A 7 éves és annál fiatalabb gyermekek számára a belépő díj ingyenes a 7 és 12 év közötti gyermekek számára, és 25 fő rúpiát fizet fejenként, a felnőttek pedig 40 rúpia. A külföldi turisták számára azonban 200 rúpia kerül felszámolásra. Ahhoz, hogy az emberek belépjenek a palotába, ajánlott a lábbelik eltávolítása.

1. Veszélyek a tulajdonra és a védelmi erőfeszítésekre

Jelenleg a Mysore-palota jelentős része a Karnataka-kormány irányítása alatt áll. A palotát a Mysore-palota felvásárlási törvényének átvételét követően szerezték be. Pramodadevi Wadiyar hercegnő, a királyi család tagja, csak egy kis része a palotának a Nyugati Kapu felé. A Karnataka Felsőbíróság már meghozta az ítéletet, amely szerint a késő Prince Srikantadatta Narasimharaja Wadiyar a palota jogos tulajdonosa. A Mysore-palota tulajdonjogát azonban a Karnataka Kormány fellebbezésével a Legfelsőbb Bíróság elé terjesztik.