Milyen típusú kormány van Izlandon?
Izland kormánya
Izland kormánya képviseleti demokratikus köztársaságként működik, parlamenti rendszerrel. Ez a keret azt jelenti, hogy a nagyközönség választja a politikusokat, hogy képviseljék érdekeiket a kormányban. Izlandon a politikusok több politikai párthoz tartoznak. Ezt az országot egy elnök és egy miniszterelnök vezeti. A hatalmak szétválasztásának biztosítása érdekében az Alkotmányt három kormányzati ág létrehozására írták: végrehajtó, jogalkotó és igazságügyi.
Végrehajtó hatalom
A kormány végrehajtó ága az elnökből, a miniszterelnökből és a miniszterekből áll.
Izland elnökét 4 évre választják. Ez a helyzet azonban nagyrészt ünnepélyes, mivel a hozzá kapcsolódó hatóság korlátozott. Az elnök kinevezi a minisztereket, akik a pártvezetők ajánlásai alapján szolgálnak a kabinetben. Ezen túlmenően az elnök aláírja a törvényeket, vétójoggal rendelkezik, és törvényjavaslatot nyújthat be. Ha az elnök semmilyen okból nem áll rendelkezésre, 3 fő cselekedhet távollétében: a miniszterelnök, a parlamenti előadó és a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
A miniszterelnököt az elnök nevezi ki, hogy kormányfőként működjön. Az ebben a pozícióban lévő személy felelős a miniszterek feladatainak ellátásáért és a törvényhozás által elfogadott jogszabályok és rendeletek teljesítéséért.
Törvényhozó hatalom
A jogalkotási ág Althing, a világ legrégebbi parlamentje. A rendezvényt 930-tól kezdve tartották, 1800 és 1845 közötti szünetekkel az ország Norvégiával való egyesülése során. Althing 1991-ben egykamarás jogalkotó testület lett, 63 üléssel. Ezt megelőzően egy felső és alsó házban gyakorolt. Az althing képviselői a pártlista arányos képviselet alapján hivatalba kerülnek. Tagjai 6 választókerületet vagy kerületet képviselnek Izlandon belül, és 4 évre szólnak. Jelenleg a Függetlenségi Párt 21 helyet foglal el. Ezt követi a baloldali mozgalom (10), a kalózpárt (10), a progresszív párt (8), a reformpárti (7), a fényes jövő (4) és a szociáldemokrata szövetség (3).
Igazságügyi ág
Izland bírósági ága a Nemzeti Bíróságból, a Legfelsőbb Bíróságból és az alsó bíróságokból áll.
A Nemzeti Bíróságot kifejezetten 1905-ben hozták létre a kabinet tagjaival kapcsolatos ügyek felügyeletére. 15 tagból áll: 5 Legfelsőbb Bíróság bírája; alkotmányjogi professzor; kerületi bíróság elnöke; és 8 személy választotta ki a parlamenti képviselőket 6 éves alapon. Csak egy alkalommal, 2011-ben jött össze.
A Legfelsőbb Bíróság az ország legnagyobb fellebbviteli bírósága. Ezt a bíróságot 1919-ben alapították és 1920-ban kezdték össze. Az elnök 9 bírót jelöl ki a Legfelsőbb Bíróságon. Ezeket az egyéneket a belügyminiszternek kell megerősítenie. Amint hivatalba lépett, a bírák szavaznak a Bíróság elnökének és alelnökének megválasztásában. A Számvevőszék elnöke felelős a bírák munkájának kezeléséért és a Számvevőszék teljes tevékenységének irányításáért.