Mi az a pufferállapot meghatározása?

Meghatározás

A pufferállapot olyan terület, amely két hatalmas és potenciálisan ellenséges hatalom határai között helyezkedik el. Bármely rivális hatalom fegyveres erői nem léteznek a pufferterületen, és a háború gyakran akkor következik be, amikor bármelyik vagy mindkét hatalom megpróbálja megtámadni a pufferállapot területét. A pufferállapot létezése azonban lehetővé teheti a rivális országok számára, hogy békés tárgyalásokon és diplomáciai cselekedeteken keresztül megoldják a problémáikat, ahelyett, hogy közvetlen fegyveres hadviselésbe kerülnének.

Történelmi példák

A pufferállapotok fogalma a 17. században keletkezett, amikor Angliában, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában az akkori legnagyobb európai hatalom megkezdte a külföldi kontinensek hatalmas földterületének feltárását és kiaknázását, és saját birodalmakat hoz létre ezeken a területeken. Mivel ezeknek a hatalmaknak a gyarmati birodalmai gyakran közeledtek egymáshoz, növelve ezzel a konfliktusok esélyeit, a hatáskörök úgy döntöttek, hogy bizonyos területeket a birodalmak között nem "pufferként" fognak elhagyni. Ezeket a területeket vagy pufferállapotokat a bennszülöttek a helyi kormányzásra bízták, és segítettek fenntartani a hatalmi egyensúlyt. Gyakran előfordul, hogy ezeket a történelmi pufferállapotokat a császári kiterjesztések mentén elterjedt természetes akadályok, például magas hegyek vagy sűrű, veszélyes erdők, vagy akár rendkívül erőszakos natív lakosok jelenléte eredményezte. Afganisztán például az északi orosz birodalom és a brit gyarmati birodalom (délelőtti India és Pakisztán) közötti pufferállapot volt. Siam (a Dél-Ázsia brit gyarmati birodalma és a francia indokinai birodalom között) és Grúzia kolóniája (a spanyol kontrollált Floridát elválasztva a brit irányítású amerikai kolóniáktól) a gyarmati korszakban más figyelemreméltó példák voltak.

Modern pufferállapotok

A háborúk és konfliktusok megelőzése érdekében a világ számos modern államának megvan a pufferállapot státusza. Annak ellenére, hogy Nepálnak és Bhutánnak saját kormányzási és fegyveres rendszereik vannak, ezeket az országokat az indiai déli és az északi Kína közötti pufferállapotnak tekinthetjük. Mivel az India és Kína közötti feszültségek továbbra is fennállnak, és a kínai-indiai határon nemrégiben 1962-ben harcolnak a kínai-indiai háborúk, a Nepál és Bhután jelentősége a potenciális pufferállapotoknak meglehetősen világossá válik. Lengyelországot és más kelet-európai országokat gyakran puffer államként kezelnek Oroszország és a nyugat-európai országok között. Számos magas szintű diplomáciai megbeszélést folytattak arról, hogy Ukrajna pufferállamként jelöljön Oroszország és a NATO-blokk között. Lengyelország és Ukrajna mindazonáltal elégedetlen az ilyen javaslatokkal kapcsolatban, mivel egyikük sem kíván pufferállapotként kezelni.

Stratégiai fontosság

A mai rendkívül bonyolult geopolitikai világban a pufferállapotok fontos szerepet töltenek be a háborús csoportok biztonságos távolságban tartásával. Azok a rivális erők, amelyek nem tudnak egymással megbízni és egymás mellett élni, biztosítanak helyet e pufferállapotok lélegzésére. A pufferállamok stratégiai mélységet biztosítanak a rivális hatalmaknak, lehetővé téve számukra, hogy mérjék ellenfeleik jövőbeni mozdulatait anélkül, hogy saját területüket közvetlenül vetítenék. Sajnos, a pufferállapotok általában az első támadások sorát hordozzák, így az erőteljes egységek mindkét oldalon időben felkészülnek a riválisuk ellen. Ezért a pufferállapot szempontjából a dolgok gyakran kevésbé tűnnek el, mint az ideális biztonság. Pufferállapotként veszélyezteti a nemzetet, mivel a harcoló frakciók gyakran használják a pufferállapotot, hogy elindítsák az első támadásokat egymás ellen. A hatalmas entitások gyakran próbálják befolyásolni a pufferállam hazai politikáit, akadályozva saját önálló természetét.

Nemzetközi Kereskedelmi Dinamika

A pufferállamok jelentős szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelem dinamikájának befolyásolásában. Ezek az államok úgy viselkednek, mint egy kézfogás a rivális csoportok között, olyan helyeken, ahol a két versenytársak közötti árucsere előfordulhat a pufferállapot „középső emberként” tartásával. A kereskedelem pufferállapoton keresztüli cseréje lehetővé teszi a puffer állam gazdaságának növekedését, valamint a rivális hatalmak megfelelő gazdaságának hasznosítását.