A legnehezebb országok a szállítmányok nyomon követésére

Szinte mindent, amit vásárolunk, a gyártás és a hasznos élettartam egy bizonyos pontján légi, vasúti, közúti és / vagy tengeri helyről a másikra szállították. Az ország postai, szállítási és hajózási iparágai létfontosságúak a hazai és nemzetközi kereskedelem szempontjából.

Az ország szállítási és szállítási infrastruktúrájának hatékonyságának mérésére az egyik módja a csomag- és szállítmánykövető logisztika. A modern szállítmányozási ágazatban a kiskereskedők és a fogyasztók a nyomon követési számokra támaszkodnak a hatékonyság és az elme számára. Az ügyfelek pontosan meghatározhatják csomagjuk helyét az utazás minden pontján, lehetővé téve számukra, hogy előre tervezhessék termékük szállítását és hasznosítását, míg a nyomkövetési információkhoz hozzáférő vállalkozások pontos pontossággal válaszolhatnak a kliens kérdéseire, nem pedig homályos spekulációval.

A szállítmánykövetés rendkívül megbízhatatlan olyan országokban, mint Szomália, Afganisztán, Szíria, Gabon, Kuba, Gambia, Dzsibuti, Eritrea, Mozambik és a Kongói Demokratikus Köztársaság. A nyomon követés ezekben az országokban nehézkes az olyan tényezők miatt, mint a politikai instabilitás, a rossz kereskedelmi kapcsolatok, a bűnözői tevékenység és a nem hatékony közlekedési infrastruktúra. Ezek a tényezők jelentős kihívást jelentenek az érintett országokban az üzleti vagy gazdasági reformok számára, mivel a befektetők vonakodnak a vállalkozások elindításáról vagy a kereskedelmi kapcsolatok növeléséről olyan országgal, ahol a szállított áruk kevésbé valószínű, hogy időben érkeznek, ha egyáltalán megérkeznek.

Kalózkodás és lopás

A kereskedelmi hajókkal szembeni kalózkodás kérdése jelentős veszélyt jelent a kereskedelem mozgására a világ bizonyos részein, különösen Afrika szarva körül. Északi partjai a Szuezi-csatorna hajózási útvonalának mentén haladnak, amelyen 21 000 hajó halad át minden évben. Az érintett országok közé tartozik Szomália és a szomszédos országok, mint például Eritrea és Dzsibuti. A Madagaszkár partjainál folytatott kalózkodás is komoly problémát jelent Mozambik számára, és a Guineai-öbölben a fegyveres támadások veszélyeztetik a hajózást Gabonba.

Politikai instabilitás

A szomáliai polgárháború az egyik legnagyobb katalizátora volt a kalózkodás növekedésének az Afrika szarva régiójában. Miután a szomáliai haditengerészet feloszlott, a vizeit nem védték. Afganisztán már húsz éve háborúban van, és kimerült gazdasága nem tette lehetővé az ország közlekedési hálózatának megfelelő fejlesztését és karbantartását. A nyugati üzleti és hajózási érdekek Djiboutiban állandó terrorizmus fenyegetése alatt állnak, különösen az Al Shabaab terrorista csoportok által. Gambia gyenge igazságszolgáltatási rendszere és a kormányon belüli tomboló korrupció az ország nagyon szükséges közlekedési rendszerének minimális fejlődéséhez vezetett. A Kongói Demokratikus Köztársaság közlekedési és tüzelőanyag-ellátási rendszerei még nem kerültek vissza az első és második kongói háborúban bekövetkezett pusztításból. Kinshasa, Matadi és Lubumbashi mellett a kereskedelmi közúti szállítás gyakorlatilag nem létezik.

Kereskedelmi kapcsolatok

2011-ben a Szíriában folyamatban lévő konfliktusok miatt az ország felvette a londoni tengeri biztosítási piacon a nagy kockázatú területek listáját. A hajózási költségek későbbi növekedése jelentős áron járult el a szíriai hajózási és árufuvarozási műveletekért. A kikötők sokkal kevésbé tevékenykednek, és a közúti fuvarozási cégek alternatív útvonalakat keresnek az áruk számára, amelyeket általában az országon keresztül szállítottak volna.

Az Egyesült Államok Kubával szembeni kereskedelmi embargója évtizedek óta súlyosan érintette az országon belüli hajózási és kereskedelmi kapcsolatokat. A politikai korrupció és a kicsinyes bűnözés tovább hozzájárult a nem megbízható közlekedési infrastruktúrához.

Haladás a javulás felé

Ezeknek a kérdéseknek a kezelése összetett kihívásokat jelent mind a kormányok, mind a vállalkozások számára. Azonban előrelépés történt. A World Shipping Council (WSC), a Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a különböző kormányok szorosan nyomon követték a kalózkodást az Indiai-óceánon. Ezek a szervezetek azon dolgoznak, hogy fejlesszék és felülvizsgálják az iparág legjobb irányítási gyakorlatát (BMP-k) a hajók számára, hogy megakadályozzák és reagáljanak a kalóz támadásokra.

Ezen túlmenően ezek közül néhány ország országos szintű elektronikus rakománykövető rendszereket valósít meg minden importált és exportált termék esetében. Gabon például megköveteli, hogy minden rakományt regisztráljanak és nyomon követhessenek a BIETC-n (Bordereau d'Identification Electronique de Traçabilité des Cargaisons). Mivel ez a technológia szélesebb körben elérhetővé válik, a szállítmányozás más fejlődő országokban is javulhat.

A legnehezebb országok a szállítmányok nyomon követésére

Rang	Ország	Világbank és Turku Gazdaságtudományi Iskola Szállítási követési index (1 = legrosszabb; 5 = legjobb)
1	Szomáliában	1.75
2	Afganisztán	1, 85
3	Szíria	1.90
4	Gabon	1, 92
5	Kuba	1.99
6	Gambia	2.00
7	Dzsibuti	2.00
8	Eritrea	2.01
9	Mozambik	2, 08
10	Kongói Demokratikus Köztársaság	2.10