A Syr Darya folyó

Leírás

A Syr Darya folyó 2, 212 kilométer távolságra folyik az üzbegisztáni, Tadzsikisztáni és Kazahsztán közép-ázsiai országokon. Ez az Üzbegisztánban a Fergana-völgyben lévő Naryn és Kara Darya (Qoradaryo) folyók összefolyásánál keletkezik, és Kazahsztánban az Aral-tenger endorrhei-medencéjének északi részébe vezet. A Syr Darya-medence becslések szerint 782 617 négyzetkilométernyi területet foglal el. A Syr Darya mellékfolyói többsége kiszárad, mielőtt elérné a folyót, így bár a folyó egy hosszú pályán halad át, éves áramlási mennyisége mindössze 37 köbkilométer, mindössze fele annyira, mint a nővére, az Amu Darya.

Történelmi szerep

A Syr Darya számos történelmi eseményhez kapcsolódik, különösen a hadviseléshez. Jaxartes-i csatát Nagy Sándor hadserege és a szkíták között harcolták a Sir Darya-folyó partján, Kr. E. 329-ben, ahol ez utóbbi teljesen legyőzött. A gőzhajózás 1847 és 1882 között kezdte meg működését a Syr Daryában, amelyet az oroszok a közép-ázsiai orosz hódítás után támogattak a 19. század közepén. A szovjet uralom a térségben jelentősen javult a Syr Darya-t és a természeti erőforrásait megosztó országok közötti együttműködésben. A Szovjetunió bukása azonban az ilyen együttműködés megszüntetéséhez vezetett, és a folyót erőteljesen és gyakorlatilag kiaknázta, zavarva a folyó hidrológiáját.

Modern jelentőség

A Syr Darya folyó és mellékfolyói nagy mértékben kihasználják az öntözést és a vízenergiát. A folyó nagyszámú (kb. 2 000 000 hektár) közép-ázsiai gyapot- és rizstermesztő területet öntözik, és megfelel a városok, például Kokand, Turkestan, Khujand és mások vízigényeinek is. Számos csatorna és öntözőcsatorna épült a Syr Darya mentén, hogy vizeit a medencében fekvő mezőgazdasági területekre irányítsa. A Sir Darya folyó és mellékfolyói mentén különböző helyszíneken a gátak és a vízerőművek létesültek. Az ilyen hidroelektromos projektek példái a Farhod Üzbegisztán, Shardara Kazahsztánban és Qayroqqum Tádzsikisztánban.

Élőhely és biológiai sokféleség

A horogsoros ökoszisztémákkal rendelkező vízparti erdők lefedik a tájképet a Syr Darya folyó partján. Kontinentális éghajlat uralkodik a térségben, ahol a nyári és téli időszakok közötti hőmérsékletek rendkívül eltérőek. A legtöbb területen az éves csapadékmennyiség nem haladja meg a 300 millimétert. A magas füves és fás és cserje növényzet a part menti erdőket és vontatóterületeket foglalja magában. Az e erdőkben élő emlősök közül néhányan a szandálok, a badgers, az erdei egerek és a Hemprich hosszú fülű denevérek. A Syr Darya erdős partjainál a különböző madárfajok, mint például a Scops baglyok, fácánok, shikra, és vadrellek, és a vándorló madarak, mint a sirályok, a kacsák, a kacsák és a libák. A halak, kétéltűek és hüllők jelentős változatossága a Syr Darya vízi és szárazföldi ökoszisztémáiban is él.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Az öntözéshez szükséges túlzott vízkivétel miatt a Syr Darya vízhiánya miatt a folyó halállománya megdöbbentő csökkenést mutat. A halak ma már sokkal nehezebbé teszik az utódok előállítását, mivel a legtöbb ívási hely szinte teljesen kiszáradt. A Syr Darya vízhiánya kedvezőtlenül hatott az Aral-tenger vízszintjére is, ami riasztóan alacsony szintre esett. A Sir Dariya vizeit megosztó országok között nincs koordinált fellépés, hogy megmentse a folyót. Ehelyett Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán folyamatosan folyik a folyó megosztása és a források kiaknázása körüli vitákra.