Mit tanul a munkaügyi gazdaságtan?

A közgazdaságtan olyan közgazdasági ág, amely a bérmunka piacainak működését és dinamikáját vizsgálja. A munkaerő az emberek által végzett munka mértéke. Egyes közgazdászok a készségekre és a tudásra mint emberi tőkére utalnak.

Történelem

Történelmileg a közgazdászok a munkaerőpiacokat más piacokhoz hasonlónak tekintették, mint például a pénz- és termékpiacokat, mivel a kereslet és a kínálati erők is meghatározzák a munkaerő dinamikáját. A munkaerőpiac azonban némileg eltér a termékpiactól. A termékpiacon, amikor az áremelkedés hosszabb távon több termék keletkezik. Azonban a munkaerő-kínálat szinte megszilárdul, mivel az embereknek a napi 24 órás rögzített idő áll rendelkezésre. A bérek növekedésével az emberek több időt fordítanak a szabadidős tevékenységekre és a munkaerőre

Releváns alkalmazások

A munkagazdasági koncepciót széles körben használják a személyes közgazdaságtanban és a szervezetek humánerőforrás-részlegeiben. Ez gyakorlatilag az egyénen és az egész gazdaságon belül alkalmazható. Ez azért van, mert a munkavállalók nem mozognak folyékonyan a cégek között. A bérek arányát nagyobb mértékben az egyes cégek határozzák meg, és nem feltétlenül az

Evolution idővel

A munkagazdaságtan tanulmányozása a mikroökonómia monopóniás modelljeiből bonyolultabb környezetbe fejlődött, amelybe sok alkalmazott vett részt. A technológia alkalmazása a munkahelyen tovább bonyolította a témát. A komplex munkaminták, mint a holdfény és a részmunkaidős munka, a jelenlegi munkahelyi környezetben a valóság részét képezik.

Dicséretek és kritikák

A munkagazdaságtan tanulmányozásával egyre több kritika volt. Egyes közgazdászok azt állították, hogy a munkaerőpiac olyan összetett kérdés, amely sokféle dimenzióval rendelkezik, és nem csak az ár alapján lehet feltárni. Ez magában foglalja az egyén, a vallás és a családi háttér pszichológiai aspektusát is. Egy másik kérdés a fizetés nélküli munka figyelmen kívül hagyása. Ez magában foglalja a fizetetlen gyakornokokat és az önkénteseket, akiknek a hozzájárulása a gazdaságban döntő fontosságú. Az otthoni termelés, amely magában foglalja a háztartást, a szülést, a betegek gondozását és a szoptatást, minden olyan munka, amelyet a munkagazdaságban figyelmen kívül hagynak. A bérek rabszolgaságának kérdése a szocialistáktól is éles kritikát kapott. A bérek rabszolgasága olyan helyzet, amikor egy személy a pénzügyi nyereség miatt végez feladatot, nem pedig a szenvedély vagy a szabad választás miatt.

Azt is állították, hogy a tanulmány néhány nagyon irreális feltételezést tesz lehetővé. A munkáltató által teljes körű tájékoztatás feltételezése teljesen irreális, mivel egyetlen munkáltató sem tud teljes mértékben ismerni a munkaerőpiacot. Egy másik feltételezés az, hogy a munkavállalók képesek folyékonyan mozogni a cégek között. Ez teljesen igaz, mert a különböző cégek eltérő munkavállalói igényekkel és a munkavállalóval rendelkeznek, másrészt a munkavállalóknak különböző készségek és szakértelme van.

Másrészt a tanulmány támogatói azzal érveltek, hogy a munkaerő-gazdaság fontos a munkásoknak fizetendő bérek meghatározásában. Megvizsgálják a munkaerőt befolyásoló külső tényezőket is, és ez elősegíti a kedvező munkakörnyezet kialakítását.