Mit jelent az ökonometria?

A gazdaság világa néha bonyolult, és néha egyenesen zavaros, különösen azok számára, akik kihívást jelentenek az adatok feldolgozásában és értelmezésében. A statisztika a közgazdaságtan szerves részét képezi, mivel a statisztikai módszerek és ötletek egy része a közgazdasági problémák megoldására szolgál. A statisztikák az adatok gyűjtését, elemzését, értelmezését és megjelenítését foglalják magukban. A közgazdaságtani ágat, amely a statisztikai módszerek gazdasági adatokkal való alkalmazásával foglalkozik, hogy empirikus tartalmat nyújtson a közgazdasági problémákra, ökonometriaként nevezzük. A fejlesztési elméletre és megfigyelésre vonatkozó gazdasági adatok kvantitatív elemzése, és releváns modell vagy referencia módszer által összekapcsolva.

Az ökonometria története

A matematikai elmélet és a statisztikai becslések használata a gazdasági elemzésben először Henry Moore munkájában történt, aki a Columbia Egyetem professzora volt a 20. században. Az ökonometriai munkája egy üzleti cikluson, a bérek meghatározásán és bizonyos áruk igényein alapult. Az ökonometria az 1920-as években a közgazdaságtan különálló tanulmányaként szerezte meg identitását, és számos ember érdeklődött a tanítvány iránt. Egy nemzetközi társadalmat, az Econometric Society-t 1930. december 30-án alapították Ragnar Frisch tartósságával és Irvin Fisher, a Yale Egyetem professzora támogatásával. A kitartás és a módszertani ellentmondások révén az ökonometria befolyása a közgazdaságtan szélesebb körére folyamatosan bővült. Ma a világ legtöbb egyetemének közgazdasági osztályai munkát végeznek az ökonometria területén.

Az ökonometria relevanciája

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az ökonometria alkalmazása a gazdaság különböző területein. Az alkalmazott közgazdaságtan szinte minden területe a matematikai és statisztikai elmélet elemei. Az ökonometria statisztikai módszertanokat tartalmaz, amelyek a gazdasági elméleti állításokat tesztelik. Ezt bizonyos paraméterbecslések biztosítására használják fel, amelyek empirikusan relevánsak. A közgazdászok csak a tudományos érvényességet követelhetik meg, és a közgazdasági elvek alkalmazásával megkülönböztethetik a tényeket a valóságtól. Közgazdaságtani ismeretek nélkül a közgazdászok nem képesek statisztikai adatok létrehozására, alkalmazására és értelmezésére, ezáltal a tudomány tudományának a gazdasági szempontból történő kiküszöbölésére.

Az ökonometria gyakorlati alkalmazása

Az ökonometria fontos eszköze a gazdasági döntéshozatalnak, különösen az olyan elosztási folyamatokban, mint például a család jövedelmének elosztása vagy egy befektetési vállalkozás eszközeinek elosztása. Az ökonometriák a gazdaságtan fogalmát alkalmazhatják annak meghatározására, hogy az egységek egyensúlyi eloszlása ​​és az eloszlások léteznek-e. Az ökonometriai szempontok fontosak azon tényezők azonosításában is, amelyek meghatározzák a cég belépését és kilépését a piacra, vagyis kiszállítják a vállalati koncentrációt és a piaci erőt. Az ökonometria meghatározza a legfontosabb tényezőket a cég belépésének és kilépésének számos tényezője között, beleértve a kormányzati előírásokat, a profitszinteket és a termelési költségeket. Az idősoros modell használatával a közgazdaságtudósok előrejelezhetik a mikroökonómiai mutatókat, például a monetáris és fiskális politika hatását a gazdaság teljesítményére.

Az ökonometria hátrányai

Az ökonometriai modellek, akárcsak más gazdasági modellek, természetesen saját főbb korlátai és hátrányai. Az ökonometriai modell két korrelált változót mutathat, amelyek véletlenszerű kapcsolatban állnak, és hamis kapcsolatuk van. Néhány gazdasági változót nem lehet manipulálni vagy véletlenszerűen hozzárendelni objektumokhoz. Ilyen esetekben a közgazdászok megfigyelési tanulmányokra támaszkodnak, amelyek hasonló magyarázó értelemben vett modelleket eredményeznek, de különböző regressziós becsléseket eredményeznek. Így bizonyos esetekben az ökonometria nem érzékeny a feltételezés választására