Mik a Nauru főbb természeti erőforrásai?

Nauru egy Mikronéziai sziget. Ez a világ harmadik legkisebb országa, melynek területe mindössze 21 km² és lakossága 11 200 fő. A Nauru a világ egyik legalacsonyabb rangú gazdasága. 2017-ben a Világbank a világ 187-es legmagasabb értékét tekintve 114 millió dollár volt. A Nauru alacsony népessége miatt azonban az egy főre jutó GDP-je viszonylag magas volt, amelyet a Világbank 2007-ben a világ 73. legmagasabb rangsorában rangsorolt. évek. Az ország leginkább kritikus természeti erőforrásai közé tartozik a szántóföld, a gyönyörű táj és a foszfátok.

Nauru természeti erőforrásai

Szántóföld

A nemzetközösség jelentése szerint a Nauru teljes területének mintegy 20% -át a mezőgazdasági földterületek jelentették. A Nauru legfontosabb mezőgazdasági területei a tengerpart és Buada-lagúna közelében találhatók. A Nauru mezőgazdaságának nagy részét kis mennyiségben hajtják végre, hogy háztartási fogyasztásra szánt növényeket nyújtsanak. A Nauru legfontosabb növényei közé tartozik a kókuszdió és a banán. 2009-ben a Nauru kormánya becslése szerint a mezőgazdasági ágazat az ország GDP-jének 1, 6% -át tette ki. A FAO szerint a Nauru mezőgazdasági szektora számos kihívással szembesül, mint például az ország kis mérete és szegény talajai. A Nauru földbirtokrendszere szintén nagy kihívást jelent az ország mezőgazdaságának fejlődéséhez. A foszfátbányászat hosszú évei is pusztító hatással voltak az ország mezőgazdaságára. A Nauru-t a gyakori aszályok is befolyásolják, amelyek csökkentik az ország mezőgazdaságához szükséges víz mennyiségét. A Nauru talajai is gyengék, mivel nincs elegendő ásványi anyaguk, például kálium és nitrogén. A Nauru kormánya számos nemzetközi szervvel, például az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezettel együttműködik, hogy javítsa az ország mezőgazdasági szektorát és javítsa az ország élelmiszerbiztonságát. Az ország agrárszektorának növekedése érdekében bevezetett intézkedések közé tartozik a gazdálkodók oktatása az új gazdálkodási technikák fontosságáról, mint például az öntözés és a műtrágyák használata.

Kókuszdió

A Nauru egyik legfontosabb kultúrája a kókuszdió. 2016-ban az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezet becslése szerint az ország több mint 2700 tonna kókuszdiót termelt. Az adatok azt is jelezték, hogy 1997 és 2016 között a Nauru-ban előállított kókuszdiók száma 2011-ben nőtt, kivéve, ha a termelés enyhe meredekségét rögzítették. A szervezet becslése szerint mintegy 1, 2 négyzet mérföld van az ország területén, kókusztermesztés alatt. Az ételek mellett a Nauru kókuszdió is fontos, mivel támogatják az ország feldolgozóiparát.

banán

Egy másik fontos Nauru-ban termesztett növény a banán. A Nauru-ban termesztett hagyományos banánfajták többsége érzékeny volt a fekete Sigatoka betegségekre, és a kormány vezette a betegséggel szemben ellenálló fajták bevezetését. Amikor a fajtát Nauru-nak mutatták be, a Nauru kormány kérte az élelmiszer- és mezőgazdasági szervezet segítségét, hogy javítsa tömegtermelését. A szervezet bevezette a szövetkultúra és a szűk gödör ültetésének használatát az ország gazdálkodóinak, amelyek jelentősen javították a banán minőségét. A kormány becslése szerint a szervezet erőfeszítései több mint 300 gazdálkodó javára jártak.

Hal

A Nauru nagy halállományai az ország fontos természeti erőforrásai. Az ország területi vizei között található egyes halfajok közé tartozik a marlin, a sárgafarkú tonhal és a vitorláshal. A kereskedelmi halászati ​​ágazat egyike Nauru alapvető iparágaknak, mivel 1999-ben 1, 1 millió dollárt tett ki az ország GDP-jére. A Nauru-kormány becslése szerint 1999-ben mintegy 50 embert foglalkoztatott teljes munkaidőben az ország kereskedelmi halászati ​​ágazatában. 1992-ben a kormány becslése szerint az ország halászflottája 218 hajtóműből és 130 evezős kenuból állt. A kormánynak két erszényes kerítőhálója is volt, amelyik az 1990-es években elsüllyedt, a másik pedig a Fülöp-szigeteki céghez bérelték. A Nauru-ban a kereskedelmi halászat legfontosabb formája a tonhalhalászás. 1989-ben a kormány becslése szerint a vonóhálós hajók naponta kb. A kereskedelmi célú halászat másik fontos formája az országos kézi halászat, amely elsősorban a sekélyvízi vadászgépekre irányul. A lapátháló-halászatot gyakran külföldiek is végzik. A Nauru kormánya is pénzt szerez, ha külföldi nemzetek engedélyeit adja meg a területi vizeken való halászatra. A halgazdálkodást az országban hosszabb ideig gyakorolták, mint bármely más szigeten a Csendes-óceánon. A Nauru-ban elterjedt leggyakoribb fajok a tilapia és a milkfish. Nauru már az európaiak megérkezését megelőzően élénk tejipar-ipar volt. A Nauru haltermelését főként a Buada-lagúna körül gyakorolják. A Nauru a világ első számú sportpálya közé tartozik.

foszfátok

A Nauru nagy foszfátkészletekkel rendelkezik, amelyek a legfontosabb természeti erőforrások. A foszfátokat először 1896-ban fedezte fel a szigeten egy Henry Denson rakománytisztviselő. Albert Ellis-t később a Sydney-be küldték, hogy elemezze a szikla mintákat. A szigeten található foszfátok felfedezése után több vállalat igyekezett megkapni az ásványi anyag bányászatának jogait. Jaluit-Gesellschaft megszerezte a foszfátok bányászatának jogait, és a jogokat később átadta a Csendes-óceáni Foszfát Társaságnak. A bányászat első évében több mint 11 000 font foszfátot nyertek ki az országból és szállították Ausztráliába. A Nauru foszfátok kitermelése pusztító hatást gyakorolt ​​az ország környezetére, és korlátozta az ország többi természeti erőforrásának potenciálját.

Szép táj

A Nauru számos olyan gyönyörű helyszínt tartalmaz, amelyek szintén a legjelentősebb természeti erőforrások. Nauru egyik legnépszerűbb célpontja az Anibare-öböl. Annak ellenére, hogy Nauru gyönyörű helyszínei vannak, az idegenforgalmi ágazat viszonylag kevéssé fejlett. A kormány becslése szerint évente csak mintegy 200 turista látogat meg Naurut.

Kihívások a Nauru gazdaságával szemben

A Nauru gazdasága számos kihívással szembesül, mint például a rossz gazdálkodás és az ország magas munkanélküliségi rátája. 2011-ben a kormány becslése szerint az ország munkanélküliségi rátája 23% volt. A szegény vezetés miatt az ország elveszítette a foszfátbányászatból szerzett vagyont.