Milyen típusú kormány van Mauritániában?

Mauritánia iszlám állam a nyugat-afrikai Maghreb régióban. Mauritánia szuverén állam, korábban Franciaországban. Az első kormányt független Mauritániában 1960-ban alapították, miután az ország függetlenné vált. Mauritánia olyan jogi rendszeren alapul, amely magában foglalja az iszlám jog és a francia polgári jogrendszer aspektusait. Az 1991-es alkotmány meghatározza azt a jogi keretet, amelyen belül a kormánynak cselekednie kell, és felvázolja polgárainak szabadságait és jogait. Az alkotmány garantálja a 18 éven felüli valamennyi polgár számára a választójogot, és lehetővé teszi számukra a választásokon való részvételt.

Mauritánia története

A mauritániai függetlenség óta sokáig az ország despotikus rezsimek alatt volt. Az első elnök, Moktar Ould Daddah, a mauritániai demokratikus többpárti rendszer elfogadására hivatkozva, 1964-ben bevezette új alkotmányát. 1966-ban, 1972-ben és 1976-ban háromszor választották meg, és vitatott választásokon alaposan újratelepítették elnökét. A hadsereg nem volt elégedett a rendjével, és az 1978-as puccsban megszüntette. A későbbi kormányok diktatórikus jellemzőikhez igazították az előző rendszert. A demokratikus uralom újbóli bevezetésének próbálkozásai 1991-ben kezdődtek, egy többpárti rendszer és egy új alkotmány újbóli bevezetésével. Az új alkotmány a pártok gyors alakulását látta az országon belül, bár a kormány még mindig egypárti képviseletet kapott a parlamentben az első parlamenti választások bojkottja után. Az elnökök megszüntetése az alkotmány fenntartásának elmulasztása miatt folytatódott. A 2005-ben puccsot követően létrehozott katonai tanács megkönnyítette az első demokratikus elnökválasztást a mauritániai függetlenség óta. A 2007-ben megtartott választásokon Sidi Ould Cheikh Abdalla lett az első teljesen demokratikusan megválasztott elnök. A 2008-as puccs véget vetett az uralkodásának, ami már most is autoritárius volt. Mohamed Ould Abdel Aziz elnöke lett Cheikh Abdalla, és 2009-ben hivatalosan megválasztották Cheikh lemondását követően.

Mauritánia kormányának végrehajtó ága

Az 1991-es Mauritániai Alkotmány mind a három kormányzati ágat határozza meg, amely magában foglalja a végrehajtó, a jogalkotó és a bírói testületet. Az alkotmányban az elnök államfő, míg a miniszterelnök a kormányfő. Az ügyvezető az elnökből, a miniszterelnökből és a kabinetből áll. Az elnököt ötéves időtartamra abszolút többségi szavazással választják kétkörös rendszerben. Az elnök kinevezi a végrehajtó tagokat. Míg a végrehajtó szerv a legfelsőbb szerv, amely bizonyos legfőbb hatalmakkal rendelkezik, az elnök a parlament kényszerül.

Mauritánia kormányának jogalkotási ága

Mauritánia törvényhozása kétkamarás testületként létezik egy szenátussal és a nemzeti közgyűléssel. A szenátus 56 tagból áll, akik közül három képviseli a diaszpóra közösséget. Az állampolgárok a 53 éves szenátusi tagokat egyszerű többségi szavazással hatéves időtartamra választják. Az Országgyűlés a jogalkotó alsó háza, amely 146 tagból áll, akik öt évre szólnak.

Mauritánia kormányának bírósági ága

Az igazságszolgáltatás a mauritániai kormány független jogi szerve. Az igazságszolgáltatás több bíróságból áll, a Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb. A Legfelsőbb Bíróság büntető- és polgári tanácsokból áll. Minden kamara öt tanácsadó által támogatott elnökből áll. Az alkotmányos ügyekért felelős alkotmányos tanács hat tagból áll. Az elnök kinevezi a Legfelsőbb Bíróság bíráit és az alkotmányos tanács kilencéves megbízatására.