Mi a biomassza? Mely országok égetik a legtöbb biomasszát?

Amióta az emberiség kihasználta a tűz erejét, attól függött, hogy főz, meleg marad és energiát biztosít más célra. A harmadik világ sok részén keresztül a biomassza és a hulladék hő és hőenergiák előállítására való hagyományos égési gyakorlata továbbra is segíti a megbízható modern energiaszolgáltatások hiányából fakadó szükséglet kielégítését. Bár az alacsonyabb jövedelmű régiók egyre modernebb energiaforrásokat használnak, a biomassza és a hulladék továbbra is közös energiaforrás marad, és a világ energiatermelésének 14% -át teszik ki.

Területek, ahol a biomasszát és a hulladékot elsődleges energiaforrásként használják

Fa, erdészeti maradék, állati trágya, emberi ürülék és mezőgazdasági maradványok terméshulladék formájában, mint például szárak és kókuszdióhéjak. Bár ezek megújuló energiaforrások, az ilyen tüzelőanyagok égetésére használt kályhák a nem hatékony "három kő kályha". Ezek a kályhák energiahatékonysága mindössze 10%, így a biomassza égetett 90% -át pazaroljuk. A biomassza legnagyobb részét az emberek fűtéshez és főzéshez használják elsődleges energiaforrásként, 65% -ot Haitiben, 72% -át Kenyában, 78% -át Kongói Demokratikus Köztársaságban, 81, 5% -át Nigériában, 85% -át Tanzániában, 89% -ot pedig 89% -kal. % -ban Kenyában és Nigerben. Minden országban a vidéki háztartások jobban függnek a biomasszától, mint a városi és városi területek a főzéshez. A vidéki háztartásokban való használata különböző országokban változik, az Etiópia lakosságának 99% -ától Mozambikban 95% -ig. Míg a városi Etiópiában a biomassza a lakosság 84% -át használja. Ezen túlmenően a biomassza 12% -át és 6% -át Haiti és Nepál szállítására használják. A biomassza ipari felhasználása fűtésre Haiti (4%), Nepál (6%), Mianmar (20%) és Szudán (20%). Ezek általában kisméretű iparágak, mint a cukorgyárak, fűrészüzemek, téglagyártás és dohányzás. A biomassza egyéb felhasználói olyan kereskedelmi szolgáltatások, mint az éttermek és a sütés, valamint a művészet és a kézművesség. Nepál fája 1% -át is használja a mezőgazdaságban.

A széles körben elterjedt biomassza energia felhasználásának következményei

A biomassza felhasználásának hatása mind az emberek, mind a környezet jólétét érinti.

1. Egészségügyi kérdések

A fa és a hulladékok belsejében történő égetése a hagyományos kályhák főzéséhez több füstöt termel, mint a hő. Hosszú távon a füst belélegzése veszélyes az egészségre, tüdőbetegséget okozva.

2. Környezetvédelmi kérdések

Az emberek szabályozatlan módon kivágják a fákat, anélkül, hogy az erdőtelepítés helyett az erdősítésre kerülne sor, ami az elterjedt erdőirtáshoz vezet.

a) Az erdőirtás a föld romlását eredményezi, mivel a csupasz talaj víz és széleróziónak van kitéve. Sőt, mind a 20 ország, amelyek a biomassza nehéz fogyasztói, a trópusokon vannak. A trópusi éghajlatban az ideális hőmérséklet és a nedvesség következtében a biomassza gyorsan bomlik, így szerves anyag keletkezik. Ezek az ideális éghajlati viszonyok segítenek a növényeknek is, amelyek gyorsan táplálkoznak, így a trópusi rendszerben a legtöbb tápanyagot a fákba zárják, és nem a talajban. Amikor a fákat kivágják és eltávolítják, ezek a tápanyagok már nem keringenek az ökoszisztémában, ami a talaj elszegényedéséhez vezet.

b) Minden erdő fontos szénelnyelő, és megakadályozza az éghajlatváltozást. A gyorsan növekvő trópusi erdők különösen alkalmasak a légkörben lévő szén-dioxid felszívására. Így a trópusi erdők elvesztése hozzájárul az üvegházhatású gázok megnövekedett szintjéhez.

c) A fa és a hulladék égetése szennyezést okoz és növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.

d) Az erdőirtás a növényzet és az erdőktől függő fauna értékes biológiai sokféleségének elvesztéséhez vezet.

e) Az állati trágya és a növényi szermaradványok alternatívan használhatók trágyaként a mezőgazdaság számára. Tehát a mezőgazdasági hulladékok energiához való erős függése végső soron csökkenti a mezőgazdasági termelékenységet, növelve a szegénységet.

A régi bioüzemanyagtól függő régiók az üzemanyag számára

A hagyományos biomassza üzemanyagként való felhasználása Afrikában a legerősebb, ahol az erdőkből és a savannákból származó faanyagok kitermelése több tüzelőanyagra néz ki, mint a fa esetében. A biomassza nehéz felhasználóként felsorolt ​​20 országból 15 van Afrikában. Két közép-amerikai ország, Haiti (81%) és Guatemala (62, 8%), valamint három ázsiai ország, Nepál (80, 6%), Kambodzsa (66, 9%) és Mianmar (65, 3%) szintén nagymértékben függnek a biomasszától.

20 ország A hulladék és a biomassza energiává vált

Rang	Ország	A biomassza és az éghető hulladék az energiaellátás százalékában
1	Etiópia	92, 9%
2	Kongói Demokratikus Köztársaság	92, 2%
3	Tanzánia	85, 0%
4	Nigéria	81, 5%
5	Haiti	81, 0%
6	Nepál	80, 6%
7	Menni	79, 9%
8	Mozambik	79, 8%
9	Eritrea	78, 2%
10	Zambia	76, 9%
11	Elefántcsontpart	73, 6%
12	Niger	73, 2%
13	Kenya	72, 2%
14	Kambodzsa	66, 9%
15	Myanmar	65, 3%
16	Kamerun	65.0%
17	Szudán	62, 9%
18	Guatemala	62, 8%
19	Zimbabwe	61, 8%
20	Kongói Köztársaság	59, 2%