Észak-Afrika legnagyobb folyói

Afrika a világ egyik legnagyobb kontinense, és körülbelül 11 730 000 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Afrika északi régiója általában a kontinens északi végének országaiból áll, mint például Egyiptom, Algéria és Tunézia. Az afrikai kontinens északi része viszonylag szárazabb, mint a kontinens többi része; néhány nagy folyó folyik ezen a szakaszon, mint például a Nílus és a Draa folyó.

Észak-Afrika fő folyói

Nílus folyó

A Nílus vitathatatlanul a legismertebb folyó az afrikai kontinensen, mivel hatalmas hosszúsága miatt nagyjából 4 258 mérföld távolságra húzódik. Bár a Nílus fő szerve négy országon keresztül folyik, a vízgyűjtő területe 11 különböző nemzetet ölel fel, amelyek nehézségeket okoztak a Nílus vizeinek megosztásában. Több ország, például Kenya és Uganda panaszkodott, hogy Egyiptom tisztességtelenül kezelik a Nílus vízének megosztását. A szakértők gyakran nem értenek egyet a Nílus pontos forrásáról; Egyesek azonban úgy vélik, hogy Ugandából származik a Viktória-tóból, míg mások úgy vélik, hogy Ruandából vagy Burundiból származik.

A Nílus mellékfolyói

A Nílus mellékfolyói az Afrika északi régiójában található legfontosabb folyók. A Nílus egyik legjelentősebb mellékfolyója a Kék Nílus, amely Etiópia egyik legjelentősebb tavában, a Tana-tóban kezdődik. A szakértők becslése szerint az esős évszakban a Nílus vizeinek közel 80% -a a Kék Nílusból származik. A Nílusban az iszap nagy része a Kék Nílusból származik. A Kék Nílus pontos hosszát már régóta vitatták néhány szakértő, akik úgy vélik, hogy a folyó 910 mérföld hosszú, míg mások úgy vélik, hogy 990 mérföld hosszú. A Nílus egy másik nagy mellékfolyója az Atbara folyó, amely szintén Etiópiában kezdődik. Az Atbara körülbelül 500 mérföldre fekszik Etiópiától, mielőtt csatlakozott volna a Nílus fő testéhez, a szudáni Atbara városában. A szárazabb évszakokban az Atbara általában nagyon kevés vízzel rendelkezik, azonban az esős évszak alatt az Atbara víz mennyisége óriási mértékben nő. Az Atbara a Nílus egyik leghíresebb mellékfolyója, és az 1898-as év egyik kritikus csatája volt a britek és az egyiptomiak között az egyik oldalon és a szudáni között. A Nílus egyéb fontos mellékfolyói közé tartozik a Sobat és a Bahr el Ghazal.

Draa folyó

A Draa folyó mintegy 680 mérföld hosszúságú Észak-Afrika egyik legnagyobb folyója. A Draa a leghosszabb folyó, amely Marokkóban folyik. A Draa-folyó Marokkó két legjelentősebb folyója, az Imini és a Dades találkozóhelyén kezdődik, és általában délkeleti irányban folyik az Atlanti-óceán felé. Emlékezetes idők óta számos közösség telepedett le a Draa mentén, mint például a Saadi, Almoravids és Alaouites. Néhány híres ember érkezett ezekből a közösségekből, ahol a legnépszerűbb a saadi közösségből származó Mohammed ash-Sheikh. A Draa is rendkívül fontos volt a gyarmati korszakban, mivel annak egy része elválasztotta a francia szabály alatt álló területeket a spanyolok irányítása alatt álló régióktól. A 21. században több mint 200 000 ember élt a 8900 négyzetméteres Draa folyó völgyében. Az ezen a völgyben élő emberek az öntözéshez főleg a Draa folyó vizeire támaszkodnak, és a fő termés, amelyre nő, a dátumok. A völgyet gyakran nevezik Marokkó dátumkosárának, és közel 20 egyedi dátumfajta virágzik ott. A dátumokon kívül a Draa folyó völgyében a gazdák zöldséget, gyümölcsöt és hennát is termelnek.

Bou Regreg

Marokkó másik fontos folyója, a Bou Regreg, amely körülbelül 150 mérföld hosszúságú. A Bou Regreg az Atlasz-hegységből folyik, és több városon, például az Eladáson és Rabaton áthalad, mielőtt kiürítené az Atlanti-óceán vizeit. A múltban számos közösség hozta haza a Bou Regreg partjait, mint például a kartháginiak és a föníciaiak. A modern korban a Bou Regreg egészsége gyorsan csökken a mezőgazdasági vegyi anyagok, például peszticidek és műtrágyák szennyeződése miatt.

Moulouya folyó

Egy másik nagy folyó Észak-Afrikában a Moulouya folyó, amely Marokkóban található, és amely 320 mérföld távolságra fekszik. A múltban a rómaiak a folyóra Malva néven utaltak. A modern korban a Moulouyát elsősorban öntözésre használják. A marokkói kormány két gátat épített a Moulouya, a Mohamed V gát és a Hassan II gát mentén. Számos vadon élő állatfaj teszi a hazáját a Moulouyában, mint például a halak és a flamingók. A Moulouya szennyezése nagyszámú hal halálát eredményezte a folyóban.

Chelif folyó

A Chelif Észak-Afrika egyik legjelentősebb folyója, mivel kb. 450 mérföld hosszúságú. A folyó az Algéria leghosszabb folyója. A múltban a Chelifet Sig-folyónak hívták. A Chelif elindul a Szaharai Atlaszban, átadja a Tell Atlast, és végül elvezet a Földközi-tengerbe. A Chelif víz mennyisége a régió éghajlata miatt jelentősen ingadozik. A Chelif vizei főként a területen a növények öntözésére szolgálnak.

Oum Er-Rbia folyó

Egy másik nagy folyó Észak-Afrikában a Marokkóban található Oum Er-Rbia folyó. Az Oum Er-Rbia nagyjából 345 mérföldre indul a Közép-Atlasztól kezdve, és több városon, például Khénifrán keresztül folyik, és végül kiürül az Atlanti-óceánba. A múltban az Oum Er-Rbia-t az Asif n Isaffen-nek nevezték.

A folyók jelentősége Észak-Afrikában

Afrika északi régiójának éghajlata miatt a régió folyói létfontosságúak az ott található országok számára. A folyókat különböző célokra használják, mint például az öntözés és a villamosenergia-termelés.