Mi az iszlám együttműködés szervezete?
Az Iszlám Együttműködési Szervezetet (OIC) 1969-ben alapították, és 57 országot képvisel, amelyek 2008-tól több mint 1, 6 milliárd embert képviselnek. Az OIC "a muszlim világ kollektív hangja", amelynek fő célja a muzulmán világ érdekeinek védelme és megóvása a béke és a harmónia nemzetközi ösztönzésének szellemében. Az OIC-nek állandó küldöttségei vannak az Európai Unióban és az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és három hivatalos nyelve van angol, arab és francia nyelven.
Mi az iszlám együttműködés szervezete?
Történelem
A muszlim közösség ötlete a 19. században nyúlik vissza, amikor több muszlim vágyott ummah (közösség) létrehozására, hogy közös gazdasági, társadalmi és politikai érdekeiket szolgálja. A kalifát és az oszmán birodalom lezuhanása után az első világháború után vákuumot hagytak egy pán-iszlám intézménynek. Az iszlám konferencia szervezését az al-Aqsa tűz 1972-ben indította el, mielőtt a név megváltozott volna az Iszlám Együttműködési Szervezetre. 1969. szeptember 25-én a muszlim államok vezetői összegyűltek Rabatban, Marokkóban, hogy létrehozzák az OIC-t.
A szervezet céljai
A szervezet alapszabálya szerint az OIC elsődleges célja az iszlám társadalmi és gazdasági értékeinek megőrzése. A szervezet célja továbbá a tagállamok közötti szolidaritás előmozdítása, a kulturális, tudományos, politikai, társadalmi és gazdasági szempontú együttműködés fokozása. Az OIC jelképe három fő elemből áll, amelyek tükrözik a szervezet jövőképét, ahogyan azt az új Charta tartalmazza. A három elem a Crescent, a Globe és a Kaaba. 1990. augusztus 5-én a szervezet külügyminisztereinek mintegy 45-e ratifikálta az iszlám emberi jogi helyzetéről szóló Kairói Nyilatkozatot, amely útmutatóként szolgálhat a tagállamok számára az emberi jogok és a Korán és a Shária törvényhez fűződő viszonyában. Az Iszlám Együttműködési Szervezet 2008 júniusában formálisan felülvizsgálta a chartát. A felülvizsgált charta az alapvető szabadságokat, a jó kormányzást és az emberi jogokat valamennyi OIC-tagállamban támogatta. A felülvizsgált charta nem tartalmaz utalást az iszlám emberi jogi emberi jogi nyilatkozatára. Azonban az OIC úgy döntött, hogy a felülvizsgált chartában jóváhagyja a Nemzetközi Jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával.
A Szervezet új neve és menekültei
A külügyminiszterek tanácsának 38. ülésén, amely 2011. június 28-án került megrendezésre Kazahsztánban, Astanában, az OIC megváltoztatta nevét az Iszlám Konferencia Szervezetének Iszlám Együttműködési Szervezetévé. A szervezet megváltoztatta logóját is. Az UNHCR becslése szerint 2010 végéig az OIC-országok mintegy 18 millió menekültet fogadtak el. Az OIC-tagországok azóta különböző konfliktusövezetekből származó menekülteket fogadtak el, beleértve a Szíriában folyó felkelést. Az OIC ezeket a kérdéseket a 2012-ben Ashgabatban, Türkmenisztánban megrendezésre kerülő "muzulmán világ" menekültjei során foglalkozott.
A szervezet tagországai
Az OIC 57 tagból áll. 56 tagállama azonban az Egyesült Nemzetek tagjai is. A tagállamok nagy száma, különösen a Nyugat-Afrikában találhatóak, nem feltétlenül a muszlim többségű országok közé tartoznak, annak ellenére, hogy nagy számban vannak muszlimok. Számos olyan ország, mint Oroszország és Thaiföld, amelyek jelentős muzulmán lakossággal rendelkeznek, megfigyelő államok, míg egyes nemzetek, mint Etiópia és India nem tagjai. Afrikában az OIC-ben a legtöbb tagállam körülbelül 27 országgal rendelkezik. Ázsia másodszor érkezik 25 tagállammal, majd Európa három tagállammal, Dél-Amerikával pedig két tagállammal.
Mi az iszlám együttműködés szervezete?
| Tagország neve | Év csatlakozott |
|---|---|
| Afganisztán | 1969 |
| Albánia | 1992 |
| Algéria | 1969 |
| Azerbajdzsán | 1991 |
| Bahrein | 1970 |
| Banglades | 1974 |
| Benin | 1982 |
| Brunei | 1984 |
| Burkina Faso | 1975 |
| Kamerun | 1975 |
| Csád | 1969 |
| Comore-szigetek | 1976 |
| Dzsibuti | 1978 |
| Egyiptom | 1969 |
| Gabon | 1974 |
| Guinea | 1969 |
| Bissau-Guinea | 1974 |
| Guyana | 1998 |
| Indonézia | 1969 |
| Irán | 1969 |
| Irak | 1976 |
| Elefántcsontpart | 2001 |
| Jordánia | 1969 |
| Kazahsztán | 1995 |
| Kuvait | 1969 |
| Kirgizisztán | 1992 |
| Libanon | 1969 |
| Líbia | 1969 |
| Malaysia | 1969 |
| Maldív-szigetek | 1976 |
| Mali | 1969 |
| Mauritánia | 1969 |
| Marokkó | 1969 |
| Mozambik | 1992 |
| Niger | 1969 |
| Nigéria | 1986 |
| Omán | 1970 |
| Pakisztán | 1969 |
| Palesztina | 1969 |
| Katar | 1970 |
| Szaud-Arábia | 1969 |
| Szenegál | 1969 |
| Sierra Leone | 1972 |
| Szomáliában | 1969 |
| Szudán | 1969 |
| Suriname | 1996 |
| Szíria | 1970 |
| Tádzsikisztán | 1992 |
| A Gambia | 1974 |
| Menni | 1997 |
| Tunézia | 1969 |
| Törökország | 1969 |
| Türkmenisztán | 1992 |
| Uganada | 1974 |
| Egyesült Arab Emírségek | 1971 |
| Üzbegisztán | 1995 |
| Jemen | 1969 |
