Mi az évelő folyó?
Az évek folyamán az évszakos folyamoktól függetlenül az évszakos folyók zavartalan vízáramlást mutatnak, noha néhány évelő folyam megállhatott a súlyos aszály idején. Az évelő folyók egy hatalmas területet képeznek, amely a folyó medencéjét képezi, mint például az Amazon folyó, amely 2, 7 millió négyzetkilométernyi területet foglal el, és a világ legnagyobb medencéje. Az afrikai kongói folyó 1, 5 millió négyzetkilométernyi területet ürít, így a világ második legnagyobb vízgyűjtője.
Az évelő folyók elhelyezkedése
Az ókori folyók az Antarktisz kivételével a világ minden kontinensén léteznek, és néhány figyelemre méltó példa az Amazonas-folyó, a Hudson-folyó, a Rajna, az Indus-folyó, a Kongói-folyó és a Nílus-folyó. Ezen folyók többsége esővel táplált és havas táplálékkal rendelkezik, biztosítva a folyamatos vízáramlást. A trópusi régiókban az eső elegendő az évelő folyók áramlását az egész évben.
Az évelő folyók jelentősége
A folyamatos vízfolyás az évelő folyókban létfontosságú az emberek, növények és állatok számára. Az évelő folyók, mint a Nílus és a Volta, a helyi országokban a villamos energia ellátására szolgálnak. Ezeknek a folyóknak a vizet is használják öntözési projektekben, növelve az élelmiszer-termelést azokban az országokban, ahol tartózkodnak. Az emberek a folyóvizet is használják mindennapi tevékenységekhez, mint például az ivás, a mosás és a főzés. Az állatok ivóvízhez és hűtéshez támaszkodnak, különösen a száraz évszakok elnyomó hősége alatt. Az évelő folyók is élőhelyet biztosítanak a tengeri állatoknak, mint például a halaknak és néhány kétéltűeknek.
Az évelő folyók veszélyei
Az évelő folyók néha nagy kockázatot jelentenek a környező közösségek számára. A rendkívül magas csapadékú évszakokban a folyók hajlamosak a bankjaikra, amelyek általában katasztrofális áradást eredményeznek. Ezek az árvizek jelentős életveszteségeket eredményeztek, például amikor a kínai sárga folyó 1887-ben elárasztott, és mintegy 2, 5 millió halálesetet okozott. Az árvíz mintegy 1500 falut és várost is elpusztított. Az árvizek a tiszta ivóvíz hiánya és a szennyvízzel történő szennyezés miatt is növelik a vízben terjedő betegségek, például a kolera és a tífusz kockázatát. Az árvizek szintén károsítják a közlekedési rendszereket, mint például az utakat és a hordozható járműveket, ami megnehezíti az érintett területek támogatását. A folyók árvizei is okozhatnak élelmiszerhiányt egy országban, mivel az elárasztott földek általában nem termelnek nagy mennyiségű víz után. Ezek az árvizek elmoshatják a még a gazdaságokban lévő növényeket, ami csökkenti a betakarításokat és az éhséget.
Az éghajlatváltozás hatása az évelő folyókra
Az éghajlatváltozás pontos hatása az évelő folyókra nem dokumentált, de az éghajlatváltozási projekt szerint a csapadékminták változása miatt a folyók kevesebb vízzel rendelkezhetnek, mint az előző években. Alternatív megoldásként a magasabb párolgási ráta miatt a folyók mentén nagyobb az árvizek előfordulása. Az ilyen típusú változatok megváltoztathatják a folyók vízminőségét is.
