Melyek a Szaúd-Arábia főbb természeti erőforrásai?

Szaúd-Arábia királysága a Közel-Keleten található nemzet, és az Arab-félsziget legnagyobb részét alkotja, és Bahrein, Katar, Irak, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Jemen határolja. 830 ezer négyzet mérföldnyi szárazföldi tömeget foglal el, ami a legnagyobb Közel-Kelet ország. A Királyságot a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl is határolja. Az ország geológiája és mérete azt jelenti, hogy az országban gazdag ásványi erőforrások vannak. Elsődleges természeti erőforrásai közé tartozik a földgáz, a kőolaj, a réz, az arany és a vasérc. Az ország nemrégiben megkezdte a cement, alacsony minőségű bauxit, agyag, propán, etán, metán és ólom előállítását. Az ország nyugati részén található arab pajzs különösen arany, réz, ezüst, króm, cink, mangán, ólom, ón, vas, volfrám és alumíniumban gazdag. Ismeretes, hogy a keleti üledékek képződnek földpát, gipsz, só, csillám és kén. Szaúd-Arábia a ritka és értékes ásványok, mint a tantál és a niobium, híres forrása.

A természeti erőforrások értéke

Az ország a természeti erőforrások gazdagsága tekintetében a harmadik helyen világszerte, a természeti erőforrások összértéke 34, 4 billió dollár. Szaúd-Arábiát az Egyesült Államok csak a legmagasabb helyszínre verte, amelynek becsült értéke a természeti erőforrásokból 45 billió dollár, és Oroszország, amelynek természeti erőforrásainak értéke 75, 7 billió dollár. A nemzet GDP-je 795, 58 milliárd dollár, és a nemzet gazdaságának meteorikus emelkedését elsősorban az olaj- és gázkitermelés táplálta, amely az egykor kevésbé fejlett nemzetet modern államgá és globális nehézsúlyúvá vált.

Főbb természeti erőforrások

Olaj

Jelenleg a királyság a világ második legnagyobb olajtartalmának 268 milliárd hordónyi olajra számít. A betétek a globális olajkészletek 22% -át teszik ki. Az olajtermelés a nemzetben 1933-ban kezdődött, míg a dokumentált export 1939-ben kezdődött. Jelenleg az olajtermelés dominál a nemzet gazdaságában a keletkező bevételek tekintetében. Olajbetétek keletkeznek az ország keleti részén, a Kuvait és Irak közelében található déli régióban és a Perzsa-öbölben. 2017-ben a nemzet a világ olajtermelésének mintegy 12, 9% -át tette ki, és a nemzet olajkészleteinek becslések szerint legalább 80 évig tart a jelenlegi 10, 2 millió hordó kinyerési aránya naponta.

Földgáz

Szaúd-Arábia jelenleg hatodik legnagyobb bizonyított földgázkészletének becsült földgázkészletének becsült mennyisége 240 billió köbméter. A tartalékok körülbelül egyharmada az ország keleti régiójában található a Ghawar régióban. A kormány a közelmúltig szigorú ellenőrzéseket gyakorolt ​​az ország gáztermelésére. A Királyság 2008-ban mintegy 2472 milliárd köbméter földgázt termelt, és 2015-ben 3001, 7 milliárd köbméter gázot jelentett, ami 2, 7% -os éves növekedést jelent. Az ország is a világ legmagasabb fogyasztói közé tartozik, akik mintegy 3813, 9 milliárd köbméter földgázt fogyasztanak. A földgázfogyasztás növekedését a földgáznak az ország energiatermelésében betöltött szerepének folyamatos növekedése vezérli. A hatalmas földgázbetétek ellenére a Királyság nem jelentős exportőr. A nemzet földgázbetétei azonban jelentősen hozzájárulnak a királyságok energiabiztonságához. Az elmúlt években a nemzet a palagáz-termelést is feltárta. Az ország 2020-ra várhatóan pala gáztermelő lesz.

Arany

Az aranybányászatot először Arabiában szállították 3000 körül. Az arab aranybányászat második nagy fellendülése az iszlám Abbasid korszakban volt, 750 és 1258 között. Szaúd-Arábia nyugati régiója, melyet az arabok pajzsának neveznek, az elődbromi sziklákból áll, különösen aranybetétekben gazdag. Jelenleg több mint 600 aranybefektetési helyet azonosítottak bányászatsal, amelyek csak öt helyen történtek. A bányák közé tartozik a Sukhaybarat bánya, Bulghah Mine, Al Hajar bánya, Madh Ad-Dahab enyém és az Almar bánya. Az aranykitermelés a modern Királyságban 1939-ben és 1954-ben kezdődött Mahd Ad-Dahabban Abdulaziz király uralkodása alatt. Mahd Ad-Dahab városa az ország nyugati részén, Madinah tartományától mintegy 191 mérföldre északkeletre található. A bányászat elsősorban földalatti módszerekkel történik. Az alagút-fejlesztés körülbelül 37 mérföldre becsülhető, melyet az érc forrásaként használnak fel, amelyet ezután a kohászati ​​üzembe szállítanak. Körülbelül 183, 425 tonna érc bányászik egy 0, 0245 kiló aranyonként tonnánként. 2007-ben a bányászati ​​tevékenység 58 256 uncia aranyat eredményezett. Az ország legnagyobb aranybányája a Mahd Ad Dahab bánya, amely 2017-ben 332.231 uncia aranyat termelt. A Sukhaybat bánya Al Qassim tartományban található, mintegy 155 mérföldre Madh Ad-Dahabtól és 341 mérföldre Riyadhtól. A Bulghah bánya az ország al-Madinah régiójában helyezkedik el, és a bánya műveletei 2002-ben kezdődtek, amelyek főként alacsony minőségű aranyércet dolgoznak fel. Az Al Hajar bánya a királyság déli részén található, mintegy 441 mérföldre Riyadhtól, a fővárostól. A bánya műveletei 2001-ben kezdődtek, és évente mintegy 1 tonna aranyat termeltek. Az Al Amar bánya az Ar Riyad régióban található, és 2009-ben kezdte meg működését 220, 262 tonna kapacitással. Az ország jelenleg mérlegeli a kiaknázatlan potenciál kiaknázását, mivel a globális olajárak csökkennek.

Foszfát

Az ország északi részén található Jalamid-foszfátbánya becslések szerint 11, 6 millió tonna foszfát nyersanyagot szállít a Ras Alkhair kikötőbe. Folyamatban vannak a Waad Al-Shamal bánya, amely szintén az ország északi részén található.

Alumínium

Szaúd-Arábiában az alumíniumot a világ egyik leginkább integrált projektje biztosítja. Ez magában foglalja az Al Baitha bauxitbányát, az érc-zúzó létesítményt, amely 37 km-re fekszik Ras Al Khairtól és egy hengerlő. A létesítmények körülbelül 4, 4 millió tonna bauxitot kezelnek.

Jövő gazdasági tervek

Szaúd-Arábia jelenleg fontolóra veszi a szénhidrogén alapú gazdaság diverzifikációját, mivel az olajkészletek továbbra is csökkennek. A diverzifikációs tervek a gazdaság egyéb ágazatait, például a szolgáltatási és szórakoztató ágazatokat ösztönzik. A 2030-as elképzelést is magában foglaló terv az Aramco privatizációját és a szénhidrogének felhasználásával előállított energia ellensúlyozását magában foglaló nukleáris energia bevezetését is magában foglalta.