Madidi Nemzeti Park, Bolívia

Leírás

1995-ben alapított Madidi Nemzeti Park mintegy 18.958 négyzetkilométernyi területet ölel fel Bolívia felső Amazonas-medencéjében. A növény- és állatvilág sokszínűségének otthona, és a világ egyik legnagyobb védett területe. A nemzeti park és annak szomszédos védett területei hihetetlen természeti szépségű tájképet foglalnak magukban, beleértve az Andok hófödte csúcsait, a felhős erdőket és a vízgyűjtők buja zöld esőerdőit. Ennek a tájnak a magassága 200-6000 méter tengerszint feletti magasságban van. A Madidi Nemzeti Park Rurrenabaque kis észak-bolíviai városából a Beni-folyón közlekedő komphajóval érhető el.

Történelmi szerep

Rosa Maria Ruiz, az Öko-Bolívia természetvédője és alapítója volt az úttörő egyén, akinek kemény munkája a Madidi Nemzeti Park létrehozásához vezetett. A National Geographic és a jól ismert Cornell Egyetem ornitológusa, Ted Parker segítségével ő felhívta a világ figyelmét a régió biológiai sokféleségének megmentésére. Az erőfeszítések gyümölccsel jártak, és megakadályozták a hidroelektromos gát építésének veszélyét a térségben. Ezután Ruiz elindította a Madidi Travel szervezetet, amely a nemzeti parkba vonzza a turistákat, hogy fenntartható jövedelemforrásokat hozzon létre a helyiek számára, hogy ösztönözzék őket arra, hogy érdeklődjenek a nemzeti park megőrzéséért.

Ökoturizmus és oktatás

A Madidi Nemzeti Parkot jelenleg erősen támogatják az ökoturizmus és a környezeti oktatás terén. A 6 órás hajóút Rurrenabaque-tól a turistákat a nemzeti parkba szállítja. A térség helyi lakosai üzemeltetik a hajókat, öko-szállásokat és más turisztikai létesítményeket, hogy segítsék a turistákat utazásuk során. Mivel a Madidi Nemzeti Park rendkívül sűrű erdőkkel, veszélyes ragadozókkal és mérgező fajokkal rendelkezik, ajánlott, hogy a turisták ne kövessenek egyedül ezekhez az erdőkhöz, hanem a parkot engedélyezett útmutatókkal vagy szervezett túrák részeként tegyék. A legjobb időszak a park látogatására október és április között van.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Madidi Nemzeti Park éghajlata az Andok alpesi régióiban tapasztalt hideghőmérséklettől függően változik, mérsékelt időjárási viszonyok a közepes emelkedésekben és a meleg, trópusi időjárás az esőerdők alsó vízgyűjtőinél érvényesül. A nemzeti park táját több mint 20.000 növényfaj fedi le. A madárfauna hihetetlen sokfélesége a világ madárfajainak 144% -át teszi ki a parkban. A parkban számos emlős (272), hal (496), kétéltű (213), hüllő (204) és több mint 120 000 gerinctelen faj él. A park egyik jelentős emlősje a látványos medvék, a puma, a jaguárok és a rabszolgák. A vadon élő biológus Dr. Robert Wallace a parkban talált egy endemikus majmfajt, a titi majomot.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Hosszú ideig a Madidi Nemzeti Park természetvédői harcoltak a park integritását fenyegető jelentős kihívásokkal szemben. 1998 óta a Bali-gát részeként egy hatalmas gát építésének javaslata a Beni-folyó partján folyamatban van. Úgy tűnik, hogy a gátépítő támogatói eltökélt szándéka, hogy megépítsék a gátat, de a természetvédők szorgalmas munkája még mindig sikerült megtartani őket. Amint a gát épült, a Madidi Nemzeti Park legtöbb faja elveszíti élőhelyét, mivel a terület nagymértékű elárasztása következik be, és katasztrofális következményekkel jár. A Madidi Nemzeti Parkot fenyegető másik nagy fenyegetés az Apolo-Ixiamas útnak a parkon keresztül történő tervezett építéséhez kapcsolódik. Az út lehetővé teszi a helyiek számára, hogy a parkhoz hozzáférjenek a naplózáshoz és a tiszta növényzethez a mezőgazdaság és az emberi lakások számára. Ez pusztítaná a park növényét és állatvilágát, és rontja stabil ökoszisztémáját.