Legnagyobb hulladéklerakók, hulladékhelyek és szemétlerakók a világban

Hol vannak emberek, van szemetet. Továbbá, mivel az emberi populációk nőnek és a gazdag társadalmak egyre pazarlóbbá válnak, a szemétgyűjtők is növekednek, néha hihetetlen arányokat és méreteket érve. Míg egyesek hatékonyak, modernek és fejlettek, mások nem egészségtelen és súlyos környezeti és emberi egészségkárosodást jelentenek. A puszta területet tekintve a világ legnagyobb hulladéklerakóinak, szemétlerakóinak és hulladéklerakóinak listáját soroltuk fel.

10. Xinfeng, Guangzhou, Kína (227 hektár)

Guangzhou Kína legnagyobb városa, mintegy 14 millió lakosával. Az adott napon a város több mint 8000 tonna hulladékot termel, melyből 3800 tonna származik a háztartásokból és a többi intézményből. A naponta keletkezett 7000 tonna hulladékot a 230 hektáros Xinfeng hulladéklerakóba szállítják, amelyet a francia transznacionális vállalat, a Veolia épít. Ez a hulladéklerakó az egyik legnagyobb Ázsiában, a BioCycle Global szerint, és 100 millió USD áron épült. A helyszín 2003-ban kezdte meg működését, és 20 éves hasznos élettartamú. A Xinfeng hulladéklerakó rendszerben van egy kipufogógáz-gyűjtő rendszer, valamint a kezelés és a metán visszanyerési rendszere. A BioCycle Global szerint ártalmatlanítási kapacitása 1, 765 millió tonna.

9. West New Territories, Hong Kong (272 hektár)

2007 óta Hong Kong több mint 13.000 tonna kommunális szilárd hulladékot termelt a vállalkozások, háztartások és iparágak között, az ottani Környezetvédelmi Osztály (EPD) szerint. Ugyanakkor 2013-ban és 2014-ben az ott keletkező hulladék naponta több mint 14 000 tonna fölött haladt. E hulladék nagy része a Tuen Mun területén található 272 hektáros West New Territories (WENT) hulladéklerakóba jut. Ez a hulladéklerakó a Hongkongot kiszolgáló három legnagyobb. Naponta több mint 7200 tonna hongkongi hulladékot (2014-től) helyeznek el a WENT hulladéklerakóban. Ez a hulladéklerakó a franciaországi Suez Environment cég által működtetett két Hong Kongban található, a másik pedig az észak-keleti új területek (NENT) hulladéklerakója. Évente a WENT működési költségei az EPD szerint 303 millió dollár.

8. Deonar, Mumbai, India (326 hektár)

Indiában évente 60 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 2014-től a Mumbai város szerint 2, 7 millió tonna keletkezik, a 2014-es Központi Szennyezésellenőrző Testület szerint. A 326 hektáros Deonar hulladéklerakó egy kelet-Mumbai külvárosában India, amelyet a britek 1927-ben hoztak létre. Naponta a város 7000 és 8000 tonna hulladékot termel. Ebből a hulladékból 5500 tonna van a 2000 tonnás napi kapacitású Deonar hulladéklerakóban. E túlterhelés következtében a hulladék mintegy 30 méter magas. Az Indiai Technológiai Intézet 2016-os tanulmánya szerint a Deonar hulladéklerakóban 12, 7 millió tonna éghető metán áll rendelkezésre. A metángázt a 2016 elején kitört tüzet okozzák, amelynek vastag füst NASA műholdai képesek voltak felvenni a képeket.

7. Delhi hulladéklerakók, New Delhi, India (500 hektár)

A Delhi (DCD) önkormányzata szerint New Delhi városa körülbelül 9 000–9 200 tonna települési szilárd hulladékot termel naponta. Ezt a hulladékot a Narela Bawana, Bhalswa, Okhla és Ghazipur hulladéklerakókba helyezik el, amelyek együttes területe 316. Narela Bawana, a legújabb hulladéklerakó kivételével, a többiek kimerültek, bár a hulladék továbbra is dömpingelt rájuk. A Bhalswa, melyet bezárni kellett, amikor a szemét eléri a 22 méteres magasságot, még mindig működik, bár a szemét már 41 méterre van. 2013-ban a kimerültség problémájának leküzdése érdekében az MCD a Delhi Fejlesztési Hatóságtól további 500 hektárnyi engedélyt kért, ahol új hulladéklerakó helyet lehet létrehozni. Indiában a keletkező metángáz 20 százaléka származik a hulladéklerakókból. A Nemzetközi Energiaügynökség arról számol be, hogy New Delhi 25 Megawattot hozhat létre, ha a New Delhi hulladéklerakóból a metánt ténylegesen ilyen célokra használják fel.

6. Sudokwon, Incheon, Dél-Korea (570 hektár)

1992-ben, a 2992 hektáros szudokwoni hulladéklerakóban, Incheonban, Dél-Koreában naponta 18 000-20 000 tonna hulladék érkezik Szöulból, 22 millió lakos és Dél-koreai főváros. Ez az ország legnagyobb hulladéklerakója. A Dél-Korea Környezetvédelmi Minisztériuma szerint a Sudokwon-hulladéklerakóban lévő hulladékban lévő metángáz 50 megawatt villamos energia előállítására szolgál. A hulladéklerakónak van egy víz újrahasznosító és sótalanító létesítménye is, és az újrahasznosított vizet öntözésre és más célokra használják. A South Pole Carbon Asset Management Limited szerint több mint 700 000 fát ültettek a Sudokwon hulladéklerakójába. A tevékenység 200 munkahelyet teremtett, és évente 50 000 hallgató és gyermek utazik a hulladéklerakóba, hogy megismerje a fenntartható hulladékgazdálkodási gyakorlatokat és az éghajlatváltozást. Van egy hulladékmúzeum is a helyszínen. A Sudokwon hulladéklerakója modellként szolgál arra nézve, hogy a hulladékforrásokat hogyan lehet a pozitív hatás eléréséhez legjobban felhasználni.

5. Puente Hills, Los Angeles, Kalifornia, USA (630 hektár)

A Puente Hills-i hulladéklerakó három évtizeden keresztül, 2013. október 31-ig történő lezárásáig több mint 130 millió tonna Los Angeles-i hulladékot kapott. Ez is a nemzet legnagyobb hulladéklerakója volt, és továbbra is működőképes anyaghasznosító létesítményt tart fenn. A hulladéklerakó, Los Angeles County (LACSD) szaniter-kerületei szerint, 1957-ben nyílt meg, mint a magántulajdonban lévő San Gabriel Valley Dump. Több mint egy évvel a lezárását követően, 2015. január 20-án a Puente Hills-i hulladéklerakó 12–24 hónapig elkezdte tisztán kitölteni a szennyeződést. Legnagyobb műveletei során a hulladéklerakó egy nap alatt 13 200 tonna szemetet kaphatott a LACSD szerint. A metángáz, a keletkezett hulladéklerakó átalakítása egy turbina lett, amely 50 megawatt teljesítményt termelt, és elegendő a 70 000 lakóhellyel Dél-Kaliforniában. A Puente Hills-i hulladéklerakó jelenleg rekreációs regionális parkgá alakul. A 630 hektáros Puente Hill-i hulladéklerakó 1, 365 hektáros földterületen volt.

4. Malagrotta, Róma, Olaszország (680 hektár)

A 618 hektáros Malagrotta hulladéklerakó Rómában, Olaszországban 60 millió tonna kapacitással rendelkezik. A hetvenes évek végén a hulladéklerakó illegális lerakó volt, de 1984-ben jogszerűvé vált. Napi, 4500 és 5000 tonna hulladékot kap, így a legnagyobb települési szilárdhulladék-létesítmény Európában, a Környezetvédelmi Igazságügyi Szervezetek, kötelezettségek szerint. kereskedelem (EJOLT). A lebomló hulladékból előállított metángáz villamos energia és üzemanyag felhasználására szolgál. A helyszín azonban jelentős környezeti károkat okozott a Galeria-völgyben, ahol található. Ez magában foglalja a levegő, a földalatti víztartó rétegek és a mérgező vegyi anyagok, például az arzén, a higany, a nagy mennyiségű ammónia, a nitrogén és a baktériumok szennyeződését.

3. Laogang, Sanghaj, Kína (830 hektár)

892 hektárnyi területen, és 20 méter magasan halmoztak fel, a Shanghai City-i Laogang-hulladéklerakó Ázsiában az egyik legnagyobb. A sanghaji önkormányzat szerint naponta 10000 tonna kommunális szilárd hulladékot kap, a város teljes hulladékának felét. A hulladéklerakóból származó metángáz átalakítása évente 102 189 MW-os zöld energiát termel, amely 100.000 lakást biztosít. A Veolia, a Laogang hulladéklerakójának villamosenergia-termeléséért felelős francia vállalat szintén 2014-ben arról számolt be, hogy a hulladéklerakóból származó metán-kibocsátás 25 800 tonnával csökkent, 542 000 tonna elkerült CO2-kibocsátás is. Egy 2012-es év során Kína 189 000 000 tonna hulladékot termel a 2012-es világbank jelentésében a szilárd hulladék kezeléséről.

2. Bordo Poniente, Mexikóváros, Mexikó (927 hektár)

A 927 hektáros Bordo Poniente hulladéklerakó Mexikóvárosban 2011. decemberi lezárásáig 12 000 tonna 12 000 tonna hulladékot termelt a városban. Ez volt a legnagyobb hulladéklerakó Latin-Amerikában, a Global Alliance for Incineration Alternatives (GAIA) szerint. A Bordo Poniente hulladéklerakóját, kezdetben egy száraz tóágyat, 1985-ben alapították, hogy a GAIA szerint a 1985-ös Mexikóváros földrengéséből származó törmeléket vegyen. A Mexikói Egyetem 2012-es tanulmánya szerint becslések szerint 70 millió tonna hulladékot helyeztek el a 21, 2 millió lakossági városból az életében. A bezárás után több mint 1500 család, akik újrahasznosítható hulladékot gyűjtöttek eladásra, elvesztették munkájukat. 2014-től a mexikói kormány terveket készített a hulladéklerakó metángázaihoz, hogy 60 megawatt villamos energiát állítson elő. Ezzel az évente 1, 5 millió tonna metángáz kerül eltávolításra.

1. Apex Regional, Las Vegas, Nevada, USA (2200 hektár)

A Las Vegas-i napi 2200 hektáros Apex regionális hulladéklerakó mintegy 9000 tonna települési szilárd hulladékot kap, bár napi 15 000 tonna mennyiséget képes kezelni. A Republic Services által üzemeltetett hulladéklerakó 1993-ban nyitott, és az Egyesült Államokban a legnagyobb. A felülvizsgálati folyóirat szerint a tervezett élettartama 250 év, és körülbelül 50 millió tonna hulladékot tartalmaz. A hulladéklerakóból származó metángáz 11 Megawatt erőmű létrehozását eredményezte, amely kielégíti a dél-nevadai 10 000 háztartás energiaigényét. Az erőművet 35 millió dollár áron építették. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint a hulladéklerakó-gáz az ország összes metán-kibocsátásának 17, 7% -át teszi ki. Éppen ezért segítik ezeknek a hulladéklerakóknak a megérintését a metán, az üvegházhatású gáz csökkentése a környezetből.