Legmagasabb kockázati prémiumok országonként

Az adott ország részvénykockázati díjszabását úgy számítják ki, hogy a kincstárjegy-kamatlábat levonják a hitelkamatlábból. Ösztönzőként működik, segítve az országokat abban, hogy olyan befektetőket vonzzanak, akik hajlandóak valamivel nagyobb kockázatot vállalni a tőkebefektetésben. Általában véve a kockázati díjak fordítottan arányosak a kockázatos eszközök árpontjával. Amikor a kockázati díjak emelkednek, a kockázatos eszközárak csökkennek, és fordítva. A befektetők számára az eszközelosztási döntések és a piaci időzítési döntések alapvetően a kockázati díjak jövőbeli irányának előrejelzésén alapulnak a különböző eszközpiacokon.

Az egyes országok részvénykockázati prémium mértékének meghatározásakor számos tényező figyelhető meg. Az első a gazdasági kockázat: ha egy ország gazdasága folyik, a részvénykockázat nő. Ugyanez vonatkozik a politikára is: ha a fiskális vagy kormányzati politika instabil, a részvények kockázata nő. A GDP volatilitása szintén magasabb tőkekockázatot eredményez. Az infrastruktúra és a kommunikáció is befolyásolhatja az ország részvénykockázati díjait: ha a vállalatok nem adnak pontos vagy megfelelő információt a befektetőknek, a részvénykockázati díjak emelkednek. Végül a hadviselés és a környezeti katasztrófák pusztító hatással lehetnek az ország gazdaságára. Azokban az országokban, ahol a katasztrófa gyakran vagy nemrég történt, a részvénykockázat gyakran emelkedik.

A következő tíz ország jelenleg a világ legmagasabb kockázati prémiumdíjaival rendelkezik. Bár ezek az országok különböző kihívásokkal és változatos gazdasági történetekkel rendelkeznek, mindegyiküknek egy jellemzője van: a változó gazdaság. A kockázati díjak ritkán maradnak stabilak. Az éles befektetők számára a fejlődő ország gazdaságának jövőbeni javulásának korai és pontos előrejelzése jelentős befektetési hozamhoz vezethet.

Madagaszkár (51%)

Madagaszkár a listán kiemelkedő, 2015-ben megdöbbentő 51% -os kockázati felárral. Ez a szám nagyrészt a harcoló gazdaságának köszönhető, különböző politikai tényezőkkel, amelyek az ipar, a szolgáltatások és az idegenforgalom bizonytalanságát okozzák. A kormányzati korrupció akadályozta a piacgazdaság megerősítésére és javítására irányuló erőfeszítéseket. Az infrastruktúra kevéssé fejlett: az utak, a vasutak és a tengeri kikötők rosszul kielégítőek. A lakosság több mint hetven százaléka él szegénységben, évente kevesebb, mint 50 dollárt keres. Madagaszkár gazdasága elsősorban a mezőgazdaságon alapul, és az ország érzékeny az árvizekre, az aszályokra és más természeti katasztrófákra.

Brazília (29, 8%)

Bár Brazília a világ egyik legjobb mezőgazdasági termelője és exportőre, a korrupció és a rossz gazdálkodás már régóta akadályozza a gazdasági stabilitást. Történelmét szélsőséges jellemzők jellemzik: a túlzott hitelfelvétel, a túlköltekezés és a túlzottan erősen ingadozó olajpiacra való támaszkodás számos pusztító recessziót eredményezett. Petrobras, a brazil állami tulajdonú energiaipari vállalat, a közelmúltban egy korrupciós botrányba került, amely több mint 30 milliárd dolláros GDP-veszteséget okozott.

Sierra Leone (16, 7%)

Sierra Leone a világ egyik legszegényebb országa. Kormánya nagymértékben függ a külföldi segélyektől, és a legtöbb állampolgár a megélhetési mezőgazdaságra támaszkodik. A polgárháború több mint húsz éve elpusztította az országot. A korrupció minden kormányzati szinten továbbra is jelentős probléma. Azonban a gyémántipar reformjára és javítására irányuló közelmúltbeli erőfeszítések (az ország jelentős bevételi forrása, amely a teljes export több mint 60% -át teszi ki) jelentősen javította a Sierra Leone jövőbeli gazdasági potenciálját.

Ruanda (13, 3%)

A Ruanda fejlődő gazdaságát továbbra is befolyásolja a polgárháború, a népirtás és a folyamatos feszültség és a nyugtalanság. Annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a turizmus és a kávé és tea exportja, a szegénység továbbra is magas. A ruandák több mint 80% -a támaszkodik a megélhetési mezőgazdaságra, amelyet esetenként készpénzzel kiegészítenek. A kormány ellenőrzi az árakat az energia- és mezőgazdasági támogatások révén, a korrupció és a graft pedig gátolja a gazdasági növekedést és a reformokat.

Guyana (11%)

A széles körű kormányzati korrupció és a gyenge bűnüldözés hosszú távú kihívásokat jelentett Guyana számára. A szervezett bűnözés, a kábítószer és az emberkereskedelem féktelen, és az erőszakos bűncselekmények nagy problémát jelentenek. Az új beruházásokra vonatkozó jogi korlátozások és az elérhető hosszú távú finanszírozás hiánya akadályozza a gazdasági fejlődést és a munkahely-növekedést. A bankrendszer archaikus és nem hatékony, és a pénzügyi szabályozási keretrendszer reformra szorul.

Kirgizisztán (10, 8%)

A kirgiz Köztársaságnak még nem szabadulnia kell a szovjet rezsimtől, és az egykori kommunista rendszer maradványai még mindig érvényesek az ország egész területén. A széles körben elszegényedett szegénység, a gyenge bűnüldözés, a politikai nyugtalanság és az erőszak, valamint a szervezett bűnözés, a korrupció és a terrorizmus az országot a szabadpiaci gazdasághoz való békés átmenetben tartotta. A külső adósság rendkívül magas, és mind az állami, mind a magánszektor erősen függ a külföldi segélyektől.

Jamaica (10, 4%)

Bár Jamaica egy közepes jövedelmű ország, az már régóta sújtja az alacsony növekedést, a magas államadósságot és egy sor olyan természeti katasztrófát, amely gyakori hurrikán tevékenységet foglal magában. Az 1990-es évek óta az egy főre jutó reál-GDP csak évente átlagosan 1% -kal nőtt, messze a legtöbb fejlődő ország növekedésétől.

Belize (10, 2%)

Belize gazdasága nagymértékben függ az exporttól és az importtól. A hurrikánövezetben való elhelyezkedése miatt az infrastruktúrát és a terményeket rendszeresen károsítják a természeti katasztrófák, például a hurrikánok, a trópusi viharok és az árvizek. Az országnak még nem kell kidolgoznia a hosszú távú gazdasági növekedés tervét; az idegenforgalom növekedése és az olaj felfedezése 2005-ben a belize-t jelentős gazdasági előnyökhöz vezetett.

Salamon-szigetek (10%)

A Salamon-szigetek félmillió emberből áll, akik 90 lakott szigeten szétszóródtak a Csendes-óceán déli részén. Az egy főre jutó GNI-t tekintve a legszegényebb csendes-óceáni ország. A természeti erőforrások és a gazdasági lehetőségek korlátozottak, a főbb piacok pedig túlságosan messze vannak. Az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák továbbra is befolyásolják a növekedést és a gazdasági stabilitást.

Angola (9, 7%)

Az 1975-től 2002-ig terjedő polgárháború miatt az Angola gazdasági fejlődése lassan javult. Még sok reformra van szükség, beleértve az export diverzifikálását (jelenleg Angola nagymértékben támaszkodik az olajiparra), javítja az infrastruktúrát, és foglalkozik a széleskörű szegénységgel.

Legmagasabb kockázati prémiumok országonként

Rang	Ország	Kockázati prémium kamatláb a hiteleknél 2015-ben
1	Madagaszkár	51, 0%
2	Brazília	29, 8%
3	Sierra Leone	16, 7%
4	Ruanda	13, 3%
5	Guyana	11, 0%
6	Kirgizisztán	10, 8%
7	Jamaica	10, 4%
8	Belize	10, 2%
9	Salamon-szigetek	10, 0%
10	Angola	9, 7%