Az exporthoz leginkább függő gazdaságok az arab világba

Az arab világ gazdasága

Az arab világ olyan területet foglal magában, amely az Atlanti-óceántól az Arab-tengerig és a Földközi-tengertől az Indiai-óceánig terjed. A régiónak hosszú története van a Selyemút és a múltbeli fűszerkereskedelem történetének. Ma sok országban gazdag olajtartalékok vannak, mások pedig állattartást vagy gépeket építenek. Ez a cikk egy pillantást vet arra, hogy a világ mely gazdaságai a leginkább függenek az arab világba irányuló exporttól.

Az arab világba irányuló exporttól függő gazdaságok

Azok az országok többsége, amelyek gazdasága az arab világba exportál, valójában e régió része. Néhány arab ország sokkal inkább függő, mint mások. Szíria teljes áru 96, 9% -át más arab országokba exportálja. A mezőgazdaság és az olaj itt a két legnagyobb iparág, és erősen befolyásolják az exportot. Az export nagy részét a nyersolaj, a nyers pamut, a gyümölcsök és a szemek alkotják. Az export körülbelül egyharmada Irakba megy. Ezek a két ország hosszú távú kapcsolatokkal és konfliktusokkal rendelkeznek. A 70-es évek vége óta a két ország szerette volna egyesíteni határait.

Dzsibuti szintén az arab világgal folytatott kereskedelemre támaszkodik, és a teljes áru 93, 2% -át exportálja. Ezek az exportok főként kávé és faszénből állnak. A faszén fő exportpartnerei: Kuvait, Katar és Libanon.

Szomália a következő helyen van, és egy ponton Djibouti fő kereskedelmi partnere volt. Az országból érkező export mintegy 86, 1% -a az arab világban marad. Szomália a juh-, kecske- és szarvasmarhafélék egyik legjelentősebb gyártója, ezen állatok nagy része Ománba megy. Az 1970-es évek óta Szomália és Omán pozitív kapcsolatban állnak. Kétoldalú megállapodásokkal rendelkeznek a kereskedelemről, a médiáról és a beruházásokról, és a kettő közötti import és export növelése érdekében dolgoznak.

A szudáni exportból csaknem fele, 53, 9% -a marad az arab világban. A fő export innen nyersolaj, de Ázsia országaiba megy. Olyan termékek, mint az olajmagok Libanonba és Jordániába, nyers pamut és finomított réz Egyiptomba, a juh- és kecskehús Jordániába, Katarba és Bahreinbe. Ez az export érdekes összetétele, mivel azt szemlélteti, hogy Szudánnak nincs egyetlen fő partnere a régióban.

Szudánt követve, és az utolsó ország, a több mint fele, 52, 4% -a az arab világba irányuló exportja Libanon. Ez a nemzet eléggé változó listát tartalmaz az exportról, és úgy tűnik, nem csak egyetlen termékre támaszkodik. A szudáni ékszerek elsősorban az Egyesült Arab Emírségekbe, Jordániába, Kuvaitba és Szaúd-Arábiába kerülnek, a szudáni feldolgozott gyümölcsök és diófélék nagy mennyiségben szállítják Irakba, Szaúd-Arábiába, Katarba és Kuvaitba, és az országból származó villamosenergia-termelési készletek leggyakrabban véget érnek Szaúd-Arábiában, Irakban, Katarban vagy Szíriában. Szaúd-Arábia viszonylag fontos szerepet játszik a libanoni exportban, de külkapcsolataik nem mindig működtek együtt. Libanon a szaúd-arábiai külföldi támogatásokra támaszkodik, de a közelmúltban a két nemzet a Hezbollah tevékenységével kapcsolatos nézeteltérésekkel járt, ami a támogatások csökkentését eredményezte.

A lista többi országa az arab világba irányuló exportjuk kevesebb mint felét küldi. Ezek a helyek: Jordánia (48, 7%), Egyiptom (35, 3%), Észak-Korea (32, 9%), Algéria (30, 4%) és Törökország (21, 9%).

Az arab világ instabilitása

Az arab nemzeteket évszázadokon át belső konfliktus sújtotta. Ezeknek az országoknak a gazdaságai fejlődnek és az elmúlt években nőttek, hogy a növekedés nem garantált. Bármely ország, amely kizárólag a régióba irányuló exportra támaszkodik, a jövőbeni felfordulás miatt elveszíti ezt a kereskedelmet.

Az exporthoz leginkább függő gazdaságok az arab világba

Rang	Tíz részsablon	Az arab világra szánt összes áruk exportja
1	Szíria	96, 9%
2	Dzsibuti	93, 2%
3	Szomáliában	86, 1%
4	Szudán	% 53, 9
5	Libanon	52, 4%
6	Jordánia	48, 7%
7	Egyiptom	35, 3%
8	Észak Kórea	32, 9%
9	Algéria	30, 4%
10	Törökország	21, 9%