Kolumbia Tatacoa sivatagja

Leírás

A Tatacoa-sivatag, más néven a Sorrows-völgy, Kolumbiában 330 négyzetkilométernyi területet ölel fel, amely a Guajira-félsziget után az ország második legnagyobb száraz területe. A régió 38 km-re fekszik Neiva városától, a Huila fővárosának fővárosától. A Tatacoa-sivatag nem illeszkedik a sivatagok szokásos definíciójába, mivel hiányzik a homokbetét vagy homokdűnék formája, hanem egy erősen erodált sziklás terep, melyet a száraz kanyonok háborítottak, amelyek buja, zöld trópusi erdőket tartottak a harmadlagos időszak alatt. A Tatacoa-sivatagban, az okker színű Cuzco-tájban és a szürke színű Los Hoyos-tájban két különböző régió található.

Történelmi szerep

A Tatacoa-sivatag az őskori időkben több ezer növény- és állatfaj otthona volt, és ez a tény nyilvánvaló, hogy számos őskori fosszíliát fedeztek fel ezen az oldalon. A sivatagról úgy vélik, hogy a kontinens legkülönbözőbb paleontológiai nyilvántartásait tartalmazza a miocén és a pleisztocén időszakból. Kolumbia, az Egyesült Államok és Japán különböző intézményeinek paleontológusai így vonzódtak ehhez az oldalhoz, hogy tanulmányozzák az elveszett fajok fosszilis maradványait és evolúciós történelmét. Az egyik legfontosabb fosszilis minta megtalálható itt a La Tatacoa területén, amely a világ korai főemlősei közé tartozott, és a tudósok számára további betekintést nyújtott az evolúciós folyamat mechanizmusaiba. A növényi és állati életen kívül a Tatacoa-sivatag is bizonyítja az emberek kulturális fejlődését. Itt felfedezték a régészeti antropológiai helyszínekről származó emlékeket, amelyek a pleisztocénből és a korai holocénből származnak. Ez segítette az antropológusokat, hogy tanulmányozzák az indiai és más őslakos kultúrák fejlődését Kolumbiában.

Modern jelentőség

A paleontológusok, régészek és antropológusok mellett a Tatacoa-sivatag nagyszámú turistát vonz, aki meglátogatja az egyedülálló terepet, történelmi, geológiai és paleontológiai csodákat. Egy csillagászati ​​megfigyelőközpont a szennyezésmentes helyen lehetővé teszi a csillagászati ​​objektumok teleszkópos szemein keresztül történő részletes megfigyelését. Sok turista táboroz a sivatagban, vagy kirándul a terepén, hogy csodálja a geológiai csodáit. A sivatagi tájban létrehozott mesterséges úszómedence szintén jelentős turisztikai vonzerő a környéken.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Tatacoa sivatagi régió magas hőmérséklet és alacsony páratartalom alatt áll. A régióban élő növények és állatok tehát jól alkalmazkodnak a sivatag szélsőséges körülményeihez. Az itt növekvő növények kiterjedt gyökérrendszerrel rendelkeznek, amelyek mind a vízszintes, mind a függőleges irányban nagy távolságokra terjednek el. Az állati élet magában foglalja az olyan hüllőket, mint a teknősök, kígyók, alligátorok és gyíkok, számos gerinctelen faj, mint a pókok és skorpiók, mint például a rágcsálók és vadmacskák, és a ragadozó madarak, mint a sasok és más madarak.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Mivel a Tatacoa-sivatag lakhatatlan és hatékonyan nem szántóföldi, a sivatagi élőhelyet az emberi beavatkozásoktól megtakarítják. Így az antropogén tevékenységek, mint például a magas légszennyezés, a vadon élő fajok emberi szükségletekhez való decimációja, valamint a régészeti és a paleontológiai kincsek emberi településekbe való behatolása káros hatásai nem léteznek ebben a régióban. A növekvő idegenforgalmi terhekből származó jövőbeli veszélyek azonban nem zárhatók ki. Az idegenforgalmi járművek kibocsátásai hatással lehetnek a régió levegőminőségére és a turisták által keletkező hulladékokra, ami a Tatacoa-sivatag tiszta természetét idézi elő.