Kik a négy ázsiai tigris?

Bevezetés

A négy ázsiai tigris, más néven a négy ázsiai sárkány, gyakran a dél-koreai, tajvani, szingapúri és hongkongi gazdaságokra utal, amelyek az 1960-as és 1990-es évek között folyamatosan növekedtek. A 7% -ot meghaladó magas növekedési ráta a gyors iparosodásnak köszönhető.

Történelem

E négy ázsiai országból Hongkong iparosodása volt az első, aki az 1950-es évek elején a textilipar fejlődése következtében növekedést ért el. Az 1960-as években az ország feldolgozóipara kiterjedt az exportra gyártott elektronikai, ruházati és műanyag termékekre. Szingapúr függetlensége után a Gazdasági Fejlesztési Tanács olyan gazdasági stratégiákat hozott létre, amelyek támogatták a szingapúri feldolgozóipart. A külföldi befektetőket is vonzották a bevezetett adókedvezmények, és az iparág szektora hamarosan fejlődött és bővült. Dél-Korea és Tajvan az 1960-as évek közepén indult meg az iparosodást, miután a kormányok bevezették az adókedvezmények és más, a beruházásokat ösztönző politikák bevezetését. Szingapúrhoz és Hongkonghoz hasonlóan is elkezdtek exportálni.

Az exportpolitikák hatása

A négy ázsiai ország gyors gazdasági növekedését gyakran „ázsiai csodának” nevezték. Az ázsiai csoda oka a stabil makrogazdasági környezet megteremtése volt. A négy ország között a gazdaság három változója az örök adósságban, a költségvetési hiányokban és az árfolyamokban a siker különböző szintjei között. A négy ázsiai tigris költségvetési hiányt alacsony szinten tartották, mivel nem befolyásolta a makrogazdaságot. A külföldi adósságok nem léteztek, kivéve Dél-Koreát, amelynek magas hitelfelvételi szintjét magas exportálással törölték.

A négy ázsiai tigris ugyancsak irányított árfolyamrendszerre váltotta át az átváltási árfolyamát, hogy megfékezze a gazdaságot befolyásoló nemkívánatos elismerést. Szingapúr és Hongkong például bevezette a szabadkereskedelmet ösztönző neoliberális gazdaságpolitikákat. Tajvan és Dél-Korea olyan rendszert vezetett be, amely előnyben részesítette saját exportipart, például az export-ösztönzők bevezetését. A szingapúri, tajvani és dél-koreai export-push-stratégiát alkalmazták, mivel támogatták az exportáló iparágakat. A négy ázsiai tigris átlagosan 7, 5% -os gazdasági növekedést ért el a fenti politikák végrehajtása miatt a három évtizedben, és ez volt a fő ok, amiért a fejlett országok státuszát érte el.

Az ázsiai pénzügyi válság jelentősége

Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság mind a négy ázsiai tigrist gazdaságosan érintette. A leginkább a Dél-Korea volt, aki külső hitelfelvételtől függött, mivel az befolyásolta a valutát, mivel 50% -ra esett. Szingapúrban, Dél-Koreában és Hongkongban a veszteségek ebben az évben a dollárban kifejezetten 60% -ra csökkentek. A négy ázsiai tigris azonban gyorsabban felépült a válságból, mint az átlag.

Következtetés

Nyilvánvaló, hogy egy ország gazdasági növekedése a gazdaságpolitikájától és az exportorientált kereskedelem megkönnyítésétől függ. A négy ázsiai tigris ebből a politikából és a szabad kereskedelem megteremtéséből származott, és nem meglepő, hogy most már a fejlett ország státusza van.