A Jenisei-folyó

Leírás

A jenisei-folyó Mongóliában emelkedik, és észak felé folyik, ahol nagy területet szállít Szibériában, mielőtt végül a Jenisei-öbölön keresztül az Északi-sarki Kara-tengerbe áramlik. A jenisei Oroszország kryzil városa közelében keletkezik a Khem-kel (a keleti Sayan-hegységben emelkedő) és a Ka-Khem (Mongóliában emelkedő) folyók összefolyásában, és ebből a pontból 3487 kilométerre áramlik a végső a Kara-tengerbe. Az Angara-folyó, amely a Bajkál-tó csatornáját lefedi, a jenisei egyik fő vízparti mellékfolyója, és amely a Bajkál-tó elhagyása után csatlakozik a jenisei-hez a Strelka közelében, Oroszországban. A jenisei-folyó átlagos mélysége 45 méter, a vízelvezető terület pedig mintegy 2 580 000 négyzetkilométer.

Történelmi szerep

Az oroszok megérkezését megelőzően a Yugh és a Ket népek ősi nomád törzsei lakották a jenisei folyóvidéket. Valószínűleg a 11. században a régió bennszülöttei és a Novgorodi kereskedők között volt kereskedelem. Az első újszibériai települést 1607-ben alapították a jenisei Turukhan mellékfolyón. Graduall, számos más orosz település, mint például Irkutszk és Krasznojarszk, a folyó partjainál nőtt fel. A jenisei folyó gazdasági potenciáljának megvalósításával nagyszámú expedíció zajlott le, hogy felfedezzék a folyó felső, középső és alsó határait a 18. és 20. század között.

Modern jelentőség

A jenisei-folyó az orosz lakosság nagy részének mentőköve. A folyó mentén letelepedett emberek elsődleges foglalkozása a mezőgazdaság, a szarvasmarha-tenyésztés és a halászat. A folyó, a réz és a nikkel ásványi lerakódásai bizonyos területeken, például Norilskban is bányászhatók a vízgyűjtő környékén. Fűrészáru, kőolajtermékek, szén, szemek és építőanyagok szállítják a folyó mentén közlekedő rakományhajókat a folyami kikötők között a jenisei és az északi-sarki tengerek mentén. A folyó és a mellékfolyói különböző szakaszaira nagyszámú, összesen 25 millió kW-ot termelő vízerőmű épült. A Sayano (a cikk tetején látható) és Krasznojarszk a két legnagyobb erőmű, amelyek a jenisei-re épültek.

Habitat

A jenisei-folyó mintegy 55 őshonos halfajot tart a vizében. A szibériai sturgeonok, az északi-sarkvidékek, a közönséges oroszlánok, az északi csuka, a szibériai gudgeonok, a horgonyok és a Sterlet-tőkék a jenizei őshonos fajok közül a legjelentősebbek. A jenisei vízgyűjtő nagy része taiga növényvilággal van borítva, amely főleg ilyen tűlevelű fák, fenyők, cédrusok, lucfenyők és lárvák. A Yenisei-folyó felső részének egyes területei szintén támogatják a pusztai gyepeket. Az északi irányban a tagia-erdőket helyettesítik az északi sarkvidéki tundra növényzete, melyet maga a hideg évszak jég és hó borítja, és a nyáron mocsaras síkságokat, amelyekre moha, zuzmó és egyéb hidegtűrő növények borítanak. A szibériai muskusszarvas, a jávorszarvas, az őz és a nagy japán mező egér a jenisei mentén élő taiga-erdőben élő emlősfajok. Ezekben az erdőkben találhatók olyan madarak is, mint a szibériai kék robinok, a Pallas rózsafüzérei, a fekete számlázott kapribogyósok és a Swinhoe kígyók. Nyáron a folyó alsó részén a bevándorló madárfajok, például a vízimadarak, a kacsák, a libák és a hattyúk találhatók.

Veszélyek és viták

Jenisei-folyó szennyeződéséről beszámolnak a folyó vizeibe történő radioaktív kibocsátás útján egy Zheleznogorsk-i gyár, amely nukleáris bomba-minőségű plutóniumot termel. Ennek eredményeként radioaktív nuklidokat, pl. Plutónium-239-et és Strontium-90-et észleltek a folyó ökoszisztémájának élelmiszerláncában, és ez több száz mérföldet is lefut a folyómederben. A jenisei-től függő hal- és ivóvízellátások tehát a radioaktív mérgezés káros hatásai alá tartoznak, ami a rákos megbetegedésekhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet a jövőben. A radioaktivitás mellett az ipari hulladékok és szennyvíz formájában keletkező szennyezések, valamint a mezőgazdasági területeken keletkező műtrágyák és növényvédő szerek is szennyezik a jeniseit.