Hol van a Niger folyó?

5. Leírás

A Niger folyó hossza mintegy 4100 kilométer, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint Afrika harmadik legnagyobb folyója a Nílus és a Kongó után. Nyugat-Afrikában ez a leghosszabb és legnagyobb folyó, és szerpentin alakja miatt a "Boomerang folyó" nevet kapta. Niger, Guinea, Côte de Ivoire, Mali, Burkina Faso, Algéria, Benin, Csád, Kamerun és Nigéria a tíz afrikai ország, amelyen a folyó folyik. A Niger-folyó medencéje az afrikai kontinens 7, 5% -át fedi le, fő mellékfolyója a Benue-folyó. A Niger-folyó forrása 150 mérföldre fekszik az Atlanti-óceántól, ahonnan a folyó a Sahara-sivatagba merül, éles jobbra fordulva Mali Timbuktu városa felé, majd délkeletre a Guineai-öbölbe.

4. Történelmi szerep

Az első európai, aki felfedezte Niger folyóját, az 1790-es években Mungo Park volt. Azonban a Lander Brothers, Richard és John voltak az első európaiak, akik egészen a deltaig követik a folyót. Mali fővárosa, Bamako városa a Niger folyó mindkét oldalán épült. A város a 19. században jött létre, amikor a francia kolonialisták a folyó mentén telepedtek le. Bamako akkoriban csak egy apró falu volt néhány helyi lakossal, de az évek során nőtt, főként a Niger folyó gazdasági jelentősége miatt. A folyót a királyi földrajzi társaság szerint szállították, horgászják, kerti kertészetet, homokkitermelést és kereskedelmi útvonalat használtak.

3. Modern jelentőség

A modern időkben a Niger-folyó lakossága a becslések szerint több mint 100 millió embert tart fenn az általuk átfolyó országokban. A folyó és a halászat a leggyakoribb megélhetési és gazdasági tevékenységek a folyó mentén. A Wetlands International szerint, amikor a Niger-folyó évente árad, egyedül a mali belső Niger-delta a háztartások és a mezőgazdasági felhasználásra szánt víz mellett körülbelül 1, 5 millió ember számára biztosít halat. A folyó öntözési potenciálja több mint 2, 8 millió hektár, a FAO becslése szerint. A folyón közel 250 édesvízi halfaj is található, ebből 20-at csak az egész világon találunk, ami a világ vadvilági alapja (WWF) szerint a régióhoz tartozik. Vándorló madarak milliói is függenek a folyótól a szezonális táplálkozáshoz és a menedékhez.

2. Élőhely

A Niger folyó mentén különböző élőhelyek találhatók. Ezek az élőhelyek az emberek és az állatállomány támogatása mellett változatosak a növény- és állatvilággal. A mocsarak, tavak és delta csatornák itt számos migrációs palearktikus és vizes madárfajot, valamint olyan emlősöket támogatnak, mint a nyugat-afrikai manatee (vagy a tengeri tehén) és a Pygmy víziló. A vízimadarak, a gémek, a kanálfüzérek, a fekete koronás daruk és az ibises más madárfajok, amelyek az endemikus, nem vizes élőhelyeken, Mali tűzoltókon kívül terjednek el a Niger folyó vízgyűjtőjének ökoszisztémáiban. A belső Niger-deltában a víz alatti, részlegesen víz alatti és marginális növényzet ott van, a tóhoz vezető alga virágzás mellett. A Niger-folyó deltájának alacsony fekvő árterében az Acroceras, az Amplectens, az Echinochloa pyramidalis és az Erasgrostis atroviriensek találhatóak. A Niger folyó mentén a fák, mint a Diospyros, a Kigelia Africana, az Acaicia nilotica és a Mimosa asperata fák.

1. Veszélyek és viták

A WWF szerint az egész Niger-folyó deltája és ökoszisztémái az olaj- és gázkutatás, az erdőirtás, az ipari szennyezés, a lakosság bővülése, az urbanizáció, az iparosodás, a part menti erózió, a homokbányászat és a natív flóra által okozott víz jácint invázióval fenyegetnek. A vízáramlás továbbra is veszélyben van itt, hiszen a vízerőművek előállításához és a termőterületek öntözéséhez még további gátakat javasolnak. Ez kifejezettebb a guineai Nigériában, a Conakry-ban és a déli Mali-ban, ahol a belső Niger-deltára szánt víz átirányul. Ezek az emberi tevékenységek az emberek vízszintjének és szűkösségének, valamint a vadon élő állatok élőhelyváltozásának csökkenését eredményezték. Ez számos háztartás megélhetését veszélyeztette az érintett területeken, valamint az állatállomány és a vadon élő állatok életében. A WWF szerint a folyó mentén évente átlagosan 3 százalékkal növekszik a népesség, ami hatalmas nyomást gyakorol a Nílus vízgyűjtőjének természeti erőforrásaira. 1985-ben ezek az emberi tevékenységek hozzájárultak ahhoz, hogy a Benin Köztársaságban néhány hétig Malanville-ben megszáradjanak a folyó, bár ez valószínűleg csak a nagyobb katasztrófák figyelmeztetését jelentette, ha ezeket a kérdéseket nem a Nílus és a Nílus környékén kezelik.