A hidrológiai katasztrófák különböző típusai

A víz minőségének, eloszlásának vagy mozgási mintáinak hirtelen és erőszakos változása a Földön nagy pusztítást eredményezhet. Az ilyen természeti katasztrófákat hidrológiai katasztrófáknak nevezik. A hidrológiai katasztrófák három fajtája létezik, nevezetesen az árvizek, a nyálkahártya-kitörések és a szökőárak, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

Árvizek

Az árvíz olyan vízfeleslegre utal, amely a szárazföldön áteső földterületet képezi. A vízfolyás, mint a folyó vagy a tó, különböző évszakokban változó mennyiségű vizet tartalmazhat, azonban a víz túlcsordulását csak akkor lehet árvízként jelezni, ha az ilyen túlcsordulás olyan területeket foglal magában, amelyeket más emberek vagy vadon élő állatok használnak vagy laknak. Az árvizek hosszabb idő alatt fejlődhetnek ki, vagy néhány percen belül előfordulhatnak. Ezt az utóbbi típust flash árvíznek nevezik. Az árvíz forrása, az árvizet kiváltó tényezők és az elárasztott terület különbözõ típusú árvizek vannak. Számos tényező okozhat árvizeket, mint például a csapadék, a gátok lebomlása, a földcsuszamlások és a földrengések, amelyek megváltoztatják a folyók és a szökőárokat. A nagy léptékű árvizek jelentős anyagi károkat és haláleseteket okozhatnak. Például az elmúlt idők egyik legrosszabb árvize az 1931-es kínai árvizek, amelyek több mint 250000 ember és állatok millióinak halálához vezettek.

Limnikus kitörések

Egy nagyon ritka esemény, a limnikus kitörés vagy a tó felborulása a tó mélyvizében található szén-dioxid kitörése miatt bekövetkező hidrológiai természeti katasztrófa. A gáz hirtelen felszabadulása hatalmas felhőt hozhat létre, amely elfojtja az élet minden formáját, beleértve az embereket is. A kitörés a tó vizeit is kiszoríthatja, ami cunámikhoz vezet. A tavak, ahol az ilyen kitörések a legvalószínűbbek, robbanó tavaknak hívják. Az egyik legveszélyesebb nyálkahártya-kitörés 1984. augusztus 15-én történt, amikor Kamerunban a Monoun-tó felrobbant, hogy elegendő szén-dioxidot szabadítson fel 37 ember elpusztítására.

Tsunami

A szökőárot egy hatalmas vízmennyiség elmozdulása okozza a tengerben vagy a tóban. Ez a vízmozgás nagy és magas hullámok sorozatát eredményezi. A szökőárokat számos ok okozza, mint például a földrengések (a földrengés cunami következtében), a vulkánkitörések, a gleccserek felesége, a víz alatti robbanások és a földcsuszamlások. Ezek az események nagy mennyiségű vizet helyeznek el a víztestből és szökőárakat termelnek. A cunami hullámok tíz méter magasak lehetnek. Bár a szökőár gyakran csak a part menti területeket vagy a tavak partjait érinti, a hatalmas szökőárak egész óceánra vagy tómedencére hathatnak. A 2004-es indiai-óceáni szökőár az egyik legjelentősebb cunámi volt. A katasztrófát egy földrengés indította el, és az Indiai-óceánnal határos 14 országban több ezer embert öltek meg. Továbbá több ezer eltűnt, és hajléktalanok lettek.