A Grande (Guapay) folyó
Leírás
A Guapay-folyó (vagy a Río Grande) egy dél-amerikai folyó, amely Bolívia dél-amerikai országán keresztül folyik, és az Ichilo folyó, a Mamoré folyó mellékfolyóinak fejrészét képezi. A Guapay-folyó a Cochabamba-hegység déli lejtőin, a Cochabamba-völgyben 65 km-re átfolyó Rocha-folyón keletkezik. A Rocha-folyó ezután megváltoztatja az irányát és 50 km-re délkeletre áramlik, mielőtt csatlakozik az Arque-folyóhoz (ami a bolgáriai Kimsa Cruz-hegységben keletkezik). Az Arque-val való összefolyás pontjától a Rocha-t Caine-folyónak nevezik, és további 162 kilométerre áramlik, mielőtt megkapja a Guapay-folyó nevét (vagy a Río Grande-t). A folyó végül elvezet az Ichilo folyóba, miután Santa Cruz városa körül kígyózott.
Történelmi szerep
A Guapay folyó területét már régóta őshonos dél-amerikai őshonos törzsek lakják. Chiquitos, Tacumbiacus, Tamacocis, Namhus, Mojos és Churapa olyan törzsek, amelyek a történelem különböző időpontjaiban elfoglalták a Guapay folyó mentén elterülő területet. Ezeknek az ősi népeknek a jelenléte csak a világban volt ismert, miután az európaiak a 16. században kezdték felfedezni a régiót. Domingo Martinez de Irala egy olyan európai felfedező volt, aki számos indián törzset dokumentált, így a Chaco északi síkságaiból a Guapay folyóba utazott. 1690-ben a Guapay-folyó keleti partjain élő Churapa törzseket spanyolok fogták, és jezsuita kontrollnak vetették alá. A régióban az őshonos törzsek közötti kereskedelemről is beszámoltak, mint a jelenlegi időkben, és említést tettek a Guimay-i mentén utazó Mojo törzsekről, hogy a 17. század elején a Chirigitanos-tól szerzett vasszerszámokra kereskedjenek.
Modern jelentőség
A Guapay-folyó a világ egyik leggazdagabb vadon élő élőhelyén folyik, amely támogatja a legtöbb ritka és megfoghatatlan növény- és állatvilág fennmaradását. A folyó mentén élő települések navigációs, mezőgazdasági és halászati célokra is felhasználják a folyót. Továbbá a régió sűrű esőerdői a világ minden tájáról érkező turistákat és kalandorokat látják, hogy lássák Bolívia pusztai látnivalóit és hangjait.
Habitat
A Guapay folyó a világ leggazdagabb élőhelyein keresztül folyik. Bár nagyon kevés adat áll rendelkezésre a Guapay-vízgyűjtő növény- és állatvilágáról, becslések szerint az itt található fajok megfelelnek a közeli Amboró Nemzeti Park jól dokumentált fajlistainak. A Santa Cruz megyei nyugati részén található Amboró Nemzeti Park 177 emlős és 912 madárfaj csodálatos sokszínűségét kínálja. Nagy levélű mahagóni, pacay, bibosi, hegyi fenyő, Khellu khellu, endémiás orchideák, és az óriásfenyőfák közül csak néhány az ökológiai szempontból jelentős növényfaj. Az erdők ikonikus emlősfaja a Jaguarok, az óriás antiták és a Spectacled medvék. Figyelemre méltó madárfajok közé tartoznak a katonai ara és a déli helmetyúk. A régió folyóiban, beleértve a Guapay-folyót is, 109 halfajt írtak le. Emellett az erdő hüllő és kétéltű biológiai sokfélesége is meglehetősen magas.
Veszélyek és viták
Mint a mai világ legnagyobb folyói, a Guapay-folyót is kizsákmányoló emberi tevékenység fenyegeti, és az állatok és növények élőhely-veszteségnek és buggyantásnak vannak kitéve. Bár a Guapay folyó távoli fekvése nagyon kevés tényt tár fel a folyó vízminőségéről, lehetséges, hogy a jövőbeni népességnyomások minden bizonnyal a régió minden folyamára hatnak, és a Guapay-folyó mentén bekövetkezett emberi behatolás is megtörténik. ennek eredményeként. A vízgyűjtő települései már a térség sűrű esőerdőit jelentős mezőgazdasági területké alakítják át, ami veszélyezteti az egész régió és természetes környezetének biodiverzitását.
