Geológiai Eras A világtörténelemben

A paleontológusok, a régészek, a geológusok és a földtudósok a földrétegek felhalmozódásának tanulmányozásával dolgoznak a föld múltjának különböző geológiai korszakaiban. A Grand Canyon egy jó példa a Föld rétegződésére, a különböző színű talajokkal és a különböző időkből származó sziklákkal. Érdekes megjegyezni, hogy a természeti katasztrófák pusztították el a világot, ahogy minden geológiai korszak véget ért és egy másik korszak kezdett alakulni a földön. E katasztrofális változások mellett új fajok megjelenése után a meglévő fajok szinte mindig eltűntek. Az óceánok bizonyos területeken visszaszorultak, míg olyan helyen, ahol korábban nem volt óceánborító, új óceánok alakultak ki. A buja területek sivatagok lettek, sivatagok lettek buja erdők. A fajok elpusztulása később fosszíliákat hozott létre, amelyeket a tudósok azóta ásottak fel és használnak arra, hogy segítsék nekik elemezni a föld geológiai korát.

Eoarchean (4-3, 6 milliárd évvel ezelőtt)

Az Eoarchean (4-3, 6 milliárd évvel ezelőtt) korszak a Föld legkorábbi időpontja volt, miután bolygónkat a naptól származó porból és gázból kezdtük. Ez volt az a korszak, amikor a föld olvadt tömegű láva volt, amelyet a föld felszínének hűtése követett, miután a légkörben keletkezett víz. Ezután a föld felszínén szilárd kéregek alakultak ki. Ezt ismét egy hatalmas meteorszerű objektum követte, amely a földre ütközött, és a Föld egyes részei visszahúzódtak, mint a Holdunkat képező tárgyak. Ebben az időben sok meteor és üstökös megütötte a földet, több vulkáni tevékenységet teremtett és óceánokat képez a jégből az üstökösökön.

Paleoarchean (3, 6-3, 2 milliárd évvel ezelőtt)

A Paleoarchean (3, 6-3, 2 milliárd évvel ezelőtt) korszak az Eoarchean korszakot követte. Az első bakteriális élet ebben az időszakban alakult ki, és bizonyította, hogy a Pilbara Craton kéregéből nyugat-ausztráliai mikrobás szőnyegfosszíliák voltak. Egy másik hasonló bizonyíték a dél-afrikai Limpopo tartományban található Kaapvaal Craton, amely arra utal, hogy mindkét terület a Vaalbara első szuperkontinensének része volt. Ezen a korszak egyik pontján egy dél-afrikai szomszédságban is körülbelül 36 mérföldnyi aszteroida lépett a földre. Bár nem találtak hatásterápiát, az esemény bizonyítéka még mindig egyértelműen ott van.

Mesoarchean (3, 2-2, 8 milliárd évvel ezelőtt)

A Mesoarchean (3, 2-2, 8 milliárd évvel ezelőtt) korszak a Pongola gleciáció kezdete volt a földön, ami a Dél-Afrikában történt. Ez volt az első éghajlati katasztrófa a földön, mivel a jégtáblák a Szváziföld és Dél-Afrika területeit fedték le. Ekkor kezdtek kialakulni a sztromatolitok is, melyeket a sekély vízben lévő mikroorganizmusok által képződő üledékszemcsék képeztek. Ez egy nano-mikroorganizmusok által adaptált technika, amelyet az őket körülvevő súlyos környezet által biztosított anyagokból építettek. Ebben az időben a szuperkontinens Vaalbara külön földtömeget választott.

Neoarchean (2, 8-2, 5 milliárd évvel ezelőtt)

A neoarchean (2, 8-2, 5 milliárd évvel ezelőtt) korszak leginkább az oxigenizáló fotoszintézis kialakulásának kezdete. Ez idő alatt az ősi cianobaktériumok oxigént bocsátottak ki a környező környezetbe úgy, hogy a napfényt kémiai energiává alakították, a szén-dioxidot rögzítve, és melléktermékként felszabadítják az oxigént a légkörbe. Ez az evolúció később pusztítást idézett elő a paleoproterozoikus korszakban, mivel az oxigén túlzott mértékű mérgezése megfertőzte a nem hozzászokott szervezetek légkörét. A bűnösök voltak a fotóautotrófok, a különböző szervezetek, amelyek még mindig az emberi és más élet élelmezési és oxigénforrásaként szolgálnak. Az új kontinentális kéregképződés eredményeképpen ekkor kezdte meg a szuperkontinens Kenorland kialakulását is, bár a korszak végén Kenorland több, kisebb földtömegre tört.

Paleoproterozoic (2, 5-1, 6 milliárd évvel ezelőtt)

A Paleoproterozoic (2, 5-1, 6 milliárd évvel ezelőtt) korszak az volt, amikor a bolygó megkezdte a földrészek stabilizálódását. A kontinentális ütközési övek kifejlődtek, és ezek egy másik, Nuna nevű szuperkontinenshez vezettek. Ezek az ütközések nagyszabású globális léptékben zajlottak, és számos anaerob baktérium (ami nem volt szükség az oxigénre) és az oxigént termelő többsejtű makroszkópos szervezetek növekedését követően is elpusztultak. Az anaerob mikroorganizmusok elpusztulnak, mivel a fotoszotrófok által termelt légkörben halálos oxigénmennyiséget szenvedtek el.

Mesoproterozoikus (1, 6-1 milliárd évvel ezelőtt)

A mezoproterozoikus (1, 6-1 milliárd évvel ezelőtt) korszak az egysejtű eukariótákban a szexuális reprodukció fejlődésének kezdete volt, amely tovább folytatódott a többsejtű szervezetek fejlődésében. Ez az esemény az eukarióta és a bakteriális szervezetek populációinak robbanását eredményezte. A sztromatoliták egy jó időre is szert nyertek, mielőtt végső elhunytuk a neoproterozoikus korszakban. A geológiai feljegyzések azt mutatják, hogy ez a korszak többé-kevésbé ugyanazokkal a kontinensekkel rendelkezett, mint ma. A Paleoproterozoikus Nuna kontinens feloszlott, és a Rodinia szuperkontinens később kialakult. Sok mikro- és makro-organizmus egyre bonyolultabb módon fejlődött, alkalmazkodva az óceán kémiai tulajdonságaihoz és a légkör változott.

Neoproterozoic (1-0, 541 milliárd évvel ezelőtt)

A neoproterozoikus (1-0, 541 milliárd évvel ezelőtt) korszak még mindig geológiai tevékenység kezdete volt, melynek egy része a hegyek felemelkedését indította el. E korszak végén a legkorábbi állatok is megjelentek. Ez alatt az idő alatt négy glecializációs epizód volt, és ezek hatalmas jégtakaró kiterjedéssel borították a földet, ami a Sturtian és a Marino-i jégeseményekhez vezetett. Néhányan úgy vélik, hogy egy ponton a föld talán egy hatalmas hógolyónak tűnt, jégtáblákkal, még az egyenlítőt is lefedve. A gleccsálás után a kambriai időszak, amikor megjelentek az első trilobiták. Egyszerűbb életformák, köztük lágy testű állatok jelentek meg a korszak végén, némelyek páncélosak és mások csőszerűek.

Paleozoikus (541-252 millió évvel ezelőtt)

A paleozoikus (541-252 millió évvel ezelőtt) korszak nagy változás volt a földön. Négy periódusban definiált kamriai, az első, a gerinctelenek robbanását, mint a trilobitákat. Ezután az Ordovíciusi időszak hasonló éghajlati mintázatokat hozott, amint azt ma látjuk, mindkét pólus hideg és a föld trópusi meleg egyenlítővel rendelkezik. Egyszerű, földre költözött növények, és a halak korai formái megjelentek. Ezután a siluriai időszak felmelegítette az éghajlatot a bolygó legtöbb területén. A sárkányrepülők és a csigolyák mellett megjelentek a tengeri skorpiók, bár a trilobiták fokozatosan csökkentek. A devon időszak továbbhaladt a paleozoikusba. Ez volt a hal kora, és látta az első cápákat. A kétéltűek is megjelentek, és az első földi erdők elkezdték gyarmatosítani a földet. Ezután az elszántan nevezett Carbonifer periódus alatt a földfelszín alatt a szerves anyagból képződő szén-lerakódásokat látott. Az oxigén szintje nőtt, és a rovarok elszaporodtak, ahogy az első hüllők fejlődtek. A periódus kezdte a szezonális változások ciklusát a most változatos, változatos állati és növényi életen belül. Ez az időszak számos ilyen életforma kipusztulását is kimutatta, ami valószínűleg egy nagy szibériai vulkáni kitörés és az azt követő éghajlati változások okozta.

Mesozoikus (252-66 millió évvel ezelőtt)

A mezozoikus (252-66 millió évvel ezelőtt) korszak három időszakra oszlik. Nevezetesen ezek a triász, jura és kréta. Ez volt az az idő, amikor a globális hüllőpopuláció robbanása volt. Nagy dinoszauruszok uralkodtak a tájban, és az unokatestvéreik, a madarak is először megjelentek és elkezdtek repülni a levegőbe. Az első emlősök vízben vagy földön indították útjukat. A mezozoikus nagy éghajlatot, tektonikus és evolúciós változásokat látott. A Pangea szuperkontinens több szárazföldi tömegre tört ki, amelyeket egyre inkább a mai földrészekként ismerhetünk fel. A klímaváltozás szignifikánsan melegebb volt a mai naptól a hidegebb időszakokig. Ez a korszak végül egy másik tömegpusztító eseményrel zárult, és a dinoszaurusz uralom véget ért.

Cenozoikus (66 millió évvel ezelőtt-ma)

A Cenozoic (66 millió évvel ezelőtt-mai) korszak jelentős, mert ebben a korszakban élünk. A kontinensek a jelenlegi pozícióikba költöztek. E korszak kezdete a madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők világa volt. Azt is látta, hogy a terrort madarak kora volt, amely még mindig hatalmas volt. A föld és a víz egyaránt kicsi és hatalmas emlősökkel rendelkezett, amelyek az egyre biodiverzívebb ökológiai élelmiszerláncok minden szintjét elfoglalták. A Cenozoic egyidejűleg buja dzsungelek terjeszkedését is látta, ami olyan messzire zuhant, hogy mindkét pólusra jutott. Később megjelentek a fű és a gyepterületek, amelyek a legeltető állatfajok növekvő bősége számára alapvető táplálkozási hely lett. Végül is megjelentek a főemlősök, és ezek majmok és ember alakultak ki.