A cellulóz- és papíriparról

Leírás

A papír- és cellulózipar számos cellulózalapú termék gyártásával foglalkozik. Az iparág a világpiac egyik legnagyobb ipari ágazata, és 2017-ben várhatóan eléri a 256 milliárd dollárt, és mintegy 3, 5 millió embert foglalkoztat az ipar az egész világon. Az iparág a kereskedelmi papírtermékek széles skáláját állítja elő, köztük a papírpapírt, a fényes papírt, a katalóguspapírt, a rajzpapírt és a nyomtatópapírt, a borítékokra, kártyákra, újságokra, magazinokra, és más célokat is gyárt az ipar. Szintén gyárt olyan kartonot, amely mindenféle fogyasztási cikk szállítására és tárolására szolgál, valamint a higiéniai és női higiéniai termékek előállításához használt cellulóz.

Elhelyezkedés

Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Svédország továbbra is uralja a papírt és a cellulózipart ma, az olyan ázsiai gazdasági óriások, mint India és Kína kivételesen jól működnek az ágazatban. Másrészről Oroszország, Kína és Indonézia országai közül néhány a legjelentősebb faanyag-importőr, Japán, Franciaország, Németország, Malajzia és Észak-Korea is olyan országok, amelyek évente több millió tonnát importálnak, hogy megfeleljenek saját magas hazai igényeiket. A papír- és cellulózipar egyes országainak uralkodásának fő oka az erős gazdaságok, amelyek megkönnyítik a technológiai fejlődéshez való hozzáférést, a késztermékek szabványos szállításának szállítási szolgáltatásait, és néhány más, az iparág számára fontos előnyt.

Folyamat

A papír- és cellulózipar számos ipari folyamatot használ, hogy természeti erőforrásait (főleg a cellulóz) fogyasztói minőségű árucikkekké alakítsa. A cellulózozáshoz három különböző folyamat létezik. Konkrétan ezek a mechanikai, a kémiai és a félkémiai egységek. A kémiai cellulózgyártási folyamat ma a legnépszerűbb, és főként a „Kraft-folyamat” alkalmazásával történik, ahol a maró szódát és a nátrium-szulfátot a faforgács sötét, barna színű pépré alakítására használják. Ezt a cellulózot ezután klór-dioxiddal fehérítjük, így fehér papírpépet állítunk elő, amely papírgyártáshoz, egészségügyi termékekhez és más célokra alkalmas. A pépet ezután egy végtelen mozgó huzalon vezetik át, ahol a víz elválik, és a lemezek alakulnak ki. Ezeket a papírlapokat melegített öntöttvas hengerek alkalmazásával szárítjuk. Végül a papír a "naptár" eljárásnak felel meg, hogy elérje a kívánt sima felületet.

Történelem

A kínai feltalált papír, amint azt az eperfa fákból származó szálból ismerjük 105 körül. Ezt az évszázadokat megelőzően az egyiptomiak vastag, papírszerű anyagot használtak a papirusz növényből, míg Indiában rézlemezek vagy „tamrapatra” voltak népszerű médiumok a szkript írásához. A 8. században az arabok óriási érdeklődést mutattak az ágyneműből készült papírok készítésében, és 795-ben létrehozott egy papírgyárat a modern Bagdad közelében. A 11. század hajnalán a japán papír papírból készült. Az iparág a XV. Században elérte Európát, mivel egy német nyomdász szakértője Johannes Gutenberg néven tett erőfeszítéseket. Ezt megelőzően a borjú-bőrt (azaz a vellumot) elsősorban papírt használták ott. A dolgok javultak a 18. században, újrahasznosított pamut rongyok felhasználásával a papírgyártáshoz. Az új világ első 1575-ben kifejlesztett papírgyárát ma Mexikó országává alakította. Azonban a fából készült cellulózból származó papír kereskedelmi termelése csak a Kanadában, Ontario-ban, a 19. század végén kezdődött. Jelenleg az Egyesült Államokban több mint 430 papír- és cellulózgyár van.

Előírások

A papír- és cellulózipart világszerte szabályozzák a környezetvédelmi és munkahelyi szabályozás. Az ipar komoly veszélyt jelent a környezetre, mivel az erdőirtáshoz (a pépfa betakarításához) és a vízszennyezéshez vezet (nagy mennyiségű nátrium-hidroxid, nátrium-szulfid, biszulfit, nátrium-karbonát, elemi klór stb. feldolgozás alatt). Az iparág is nagy mennyiségű édesvizet fogyaszt, ami bizonyos veszélyeztetett területeken a víztartó rétegek kimerüléséhez vezethet, és egyébként lakó- vagy mezőgazdasági célokra használható fel. A múltban a cellulóz- és papírgyárakban rengeteg munkahelyi baleset történt, bár ezek a munkahelyekre vonatkozó szigorúbb szabályok miatt jelentősen csökkentek. Mindazonáltal a papír- és cellulózipar potenciálisan káros hatásai sok esetben megnövekedett igényeket támasztottak a felelős erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, az erdei területek szűz tartalékainak fenntartásával, és az emberek számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosítsák a papírtermékeket.