Banglades gazdasága

Banglades piacgazdasággal rendelkezik. A világ 44. legnagyobb gazdasága, a második leggyorsabban növekvő gazdaságnak számít. 2004 óta az ország viszonylag állandó, 6, 5% -os növekedést tapasztalt. 2016-ban elérte a 7, 1% -ot, és mintegy 180 milliárd dollárt tett ki. Ez az összeg 2021-re várhatóan 322 milliárd dollárra emelkedik. Banglades diverzifikált iparágakra támaszkodik, beleértve a textileket, gyógyszereket, bőrt, halászatot, acélt, földgázt, hajógyártást, távközlést és élelmiszer-feldolgozást. Emellett az indiai szubkontinens második legnagyobb pénzügyi szektora is.

A gazdaság viszonylagos stabilitása felkeltette a külföldi befektetők figyelmét. 2015-ben a közvetlen külföldi befektetések meghaladták a 2 millió dollárt, 44% -kal többet, mint 2014-ben. Ezek a beruházások a korábban említett iparágakra, valamint az olaj- és energiatermelésre irányultak. Az egyik oka annak, hogy a külföldi befektetők vonzódnak Bangladesbe, hogy nyitott politikája lehetővé teszi, hogy néhány iparágban 100% -os külföldi forrásokat lehessen felhasználni.

A modern Banglades gazdasági története

Banglades 1971-ben szerezte meg Pakisztán függetlenségét. Abban az időben az új ország szocialista keretrendszert vezetett be gazdasága számára. Ennek keretében az ország minden iparága állami tulajdonú volt. Ez a lépés lassú növekedést, élelmiszerhiányt és nem hatékony árukészítést eredményezett. Az eredménytelenség elveszítette a külső vásárlókat. Ez azonban 1975-ben megváltozott, amikor a bangladesi kormány megkezdte a gazdaság reformját. A reform lehetővé tette a magánszektor részvételét a piacon. A kormány fokozatosan kezdte privatizálni az állami tulajdonú vállalkozásokat, beleértve a távközlési, banki, média- és juta-termelést.

Az 1980-as években az ország kezdett látni a javulást, és elfogadták a jogszabályokat, hogy támogassák az ipar fokozott privatizációját. A 90-es évek belső politikai instabilitása a Nemzetközi Valutaalap (IMF) strukturális alkalmazkodási reformjainak elmulasztását eredményezte, és veszteséget okozott a külföldi befektetők számára. 2003-tól 2010-ig számos hitelkeretet bocsátottak rendelkezésre Banglades számára, köztük 70 millió dollárt egy 490 millió dolláros IMF-szegénységcsökkentési tervből, 536 millió dollárt kamatmentes kölcsönökből a Világbankból és 1 milliárd dolláros hitelkeretet Indiából. Az országnak jelenleg 30 milliárd dolláros külföldi tartaléka van.

Banglades legfontosabb gazdasági ágazatai

Banglades legfontosabb gazdasági ágazatai a mezőgazdaság, a gyártás és a pénzügyek.

Mezőgazdaság

Banglades lakosságának nagy százaléka él a megélhetési gazdálkodással. A fő termés a rizs, bár a juta, a kukorica és a különböző zöldségek egyre fontosabbá válnak. A gyorsan növekvő népesség miatt Bangladesben sokan élnek élelmiszerhiánnyal. A rossz időjárás és a természeti katasztrófák kockázatai akadályozzák a növekedési lehetőségeket. Emellett a vidéki területeken a nem földtulajdonosok száma növekszik. A mezőgazdasági termeléssel járó kockázat az új technológiákba történő beruházásokra korlátozódott.

Gyártás

A feldolgozóiparban a ruházati ipar a legnagyobb hozzájáruló ágazat. A ruházati gyárak mintegy 3 millió munkahelyet biztosítanak, többnyire nőket foglalkoztatnak. A bérek azonban a legalacsonyabbak a világon, bár a minimálbér a közelmúltban nőtt. Ma a ruházati ipar az ország teljes exportjának 80% -át teszi ki. Banglades a világ második legnagyobb textil-exportőre. Egyéb feldolgozóiparok közé tartozik a hajógyártás, a gyógyszeripar, a bőr és az informatika.

Pénzügy

Mint korábban említettük, a bangladesi bankok az 1980-as évekig állami tulajdonban voltak. 2000 és 2006 között az ország a kockázatalapú szabályozás létrehozására összpontosított. Ma 4 kormányzati tulajdonban lévő bank, 9 külföldi kereskedelmi bank és 39 magánbank van.