Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi jogok történetében elért forradalmi dokumentum. Az ENSZ Közgyűlése ezt a jelentést Párizsban 1948. december 10-én fogadta el, amelyet az egész világ jogi és kulturális képviselői készítettek. Ez a dokumentum általánosan védi az emberi jogokat
Elemzés
Történelem
A második világháború hatásai megindították az UDHR létrehozását. Ebben az időszakban a háborúban levő szövetségesek elfogadták a négy szabadságot: a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a félelem szabadságát és a szabadságot a kívánságtól. Ezeket a szabadságokat az Egyesült Nemzetek Alapokmánya is megerősítette, és minden tagállamnak el kellett köteleznie magát az alapvető emberi jogoknak. A második világháború lezárását követően nyilvánvalóvá vált, hogy a négy szabadság nem határozta meg megfelelően a hivatkozott jogokat. Ez a gyengeség tehát egy egyetemes nyilatkozat szükségességét javasolta, amely különös figyelmet szentelhet az egyének jogainak.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 1946 júniusában alakította ki az Emberi Jogok Bizottságát. Ez a testület 18 különböző háttérből és nemzetiségből álló tagból állt. Ennek a testületnek a feladata volt, hogy törvényt fogalmazzon meg. A bizottság egy első, az emberi jogi előkészítő bizottság egyetemes nyilatkozatával jött létre, amelynek feladata volt a nyilatkozatban szereplő cikkek írása. A bizottság 1948 májusában fejezte be megbízatását, és a bizottság tovább folytatta az 1948. decemberi szavazást megelőzően, és az adott év december 10-én elfogadott szavazást. Politikai jogok.
Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú cikkről beszélünk.
4. cikk: Szabadság a rabszolgaságtól
Ez a cikk védi és megvédi az egyének jogait, hogy ne tartsák rabszolgaságban vagy kénytelenek dolgozni. A cikk a rabszolgaságot úgy határozza meg, hogy valaki személyi vagyonnak tulajdonít, és a kényszermunkát úgy végezték, hogy olyan munkát végezzen, amelyet nem hajlandó megtenni. A rabszolgaság elleni védelem joga abszolút jelentőségű, nincsenek korlátozások. A kényszermunka elleni védelem joga azonban nem vonatkozik a börtönben végzett büntetés során végzett munkára, a kormány által a vészhelyzetben az egyénre ruházott munkára, és amikor a munka a szokásos polgári kötelezettség része.
5. cikk: A kínzás és a megalázó bánásmód szabadsága
Ez a cikk megvédi és megvédi a fizikai és szellemi kínzást, a megalázó és embertelen bánásmódot, valamint a kiadatást vagy deportálást, ha fennáll annak a veszélye, hogy a külföldi országban visszaélnek. Az 5. cikk a kínzást a büntetés vagy megfélemlítés útján súlyos személy szenvedésének szándékos okaként határozza meg. Az embertelen bánásmód ugyanakkor a fizikai támadásra, a pszichológiai visszaélésekre és a kínzás és az egyéni fenyegetésekre utal. Az ember megalázó vagy megalázó módon történő kezelését megalázó bánásmódnak nevezik. Ennek a jognak azonban nincs korlátozása.
16. cikk: A házasság és a család joga
A 16. cikk védi a házassági korú emberek jogait, hogy házasodjanak és családjuk legyen. A házassághoz való jog azonban az ország házassági törvényei hatálya alá tartozik, bár ezek a törvények nem zavarhatják a jog elvét.
E jogok jelentősége ma
A nyilatkozatot a Guinness-rekordok könyve felsorolta, mint a legtöbb lefordított dokumentumot 501 különböző nyelvre történő lefordítása után. A kormányok elkötelezték magukat és népüket, hogy tartsák fenn a nyilatkozatban megfogalmazott emberi jogokat, és ez segített annak védelmében. A nyilatkozat 1948 óta befolyásolta a legtöbb nemzet alkotmányát, és számos törvény elfogadott. Ez az állítás alapja néhány nemzetközi törvénynek, nemzeti törvénynek és szerződéseknek.
Következtetés
Ennek a nyilatkozatnak a harminc cikkét, annak ellenére, hogy azok jogilag nem kötelező érvényűek, globálisan jelentősen javították az emberi jogokat, mivel az e nyilatkozatban szereplő tételek a legtöbb nemzeti alkotmányban, sőt jogilag kötelező érvényű nemzetközi szerződésekben készültek. Ezért ez a nyilatkozat miatt a tagállamok védik az egyének emberi jogait.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
| Rang | 1. cikk | Az egyenlőséghez való jog |
|---|---|---|
| 1 | 2. cikk | A megkülönböztetés szabadsága |
| 2 | 3. cikk | Az élethez való jog, a szabadság, a személyes biztonság |
| 3 | 4. cikk | Szabadság a rabszolgaságtól |
| 4 | 5. cikk | A kínzás és a megalázó bánásmód szabadsága |
| 5 | 6. cikk | A törvény előtti elismeréshez való jog |
| 6 | 7. cikk | Az egyenlőség joga a törvény előtt |
| 7 | 8. cikk | Jogorvoslat joga az illetékes bíróságnál |
| 8 | 9. cikk | Szabadság önkényes letartóztatásból és száműzetésből |
| 9 | 10. cikk | A tisztességes nyilvános meghallgatáshoz való jog |
| 10 | 11. cikk | Jog, hogy ártatlannak kell tekinteni a bizonyított bűnösség előtt |
| 11 | 12. cikk | Szabadság az adatvédelem, a család, az otthon és a levelezés zavarától |
| 12 | 13. cikk | A szabad mozgáshoz és az országon kívüli joghoz való jog |
| 13 | 14. cikk | Az üldöztetés más országaiban a menedékjoghoz való jog |
| 14 | 15. cikk | Az állampolgársághoz és a szabadsághoz való joga |
| 15 | 16. cikk | A házasság és a család joga |
| 16 | 17. cikk | Saját tulajdonhoz való jog |
| 17 | 18. cikk | A hit és a vallás szabadsága |
| 18 | 19. cikk | A vélemény és a tájékoztatás szabadsága |
| 19 | 20. cikk | A békés gyülekezés és társulás joga |
| 20 | 21. cikk | A kormány és a szabad választásokon való részvétel joga |
| 21 | 22. cikk | A szociális biztonsághoz való jog |
| 22 | 23. cikk | A kívánatos munkához való jog és a szakszervezetekhez való csatlakozás |
| 23 | 24. cikk | A pihenéshez és a szabadidőhöz való jog |
| 24 | 25. cikk | A megfelelő életszínvonalhoz való jog |
| 25 | 26. cikk | Az oktatáshoz való jog |
| 26 | 27. cikk | A közösségi kulturális életben való részvétel joga |
| 27 | 28. cikk | A jelen dokumentumot megfogalmazó szociális rendszerhez való jog |
| 28 | 29. cikk | A szabad és teljes fejlődéshez szükséges közösségi kötelezettségek |
| 29 | 30. cikk | Állami szabadság vagy személyes beavatkozás a fenti jogokban |
