12 legrosszabb ország a tulajdonjogok védelméhez

A mai világban a tudósok részt vesznek a különböző témákkal kapcsolatos beszélgetésekben és vitákban a fejlett és elmaradott országok létezéséről és azok okairól. Néhány kutató rámutat a történelemre, a politikára és a nők egyenlőségére, míg mások a strukturális erőszakra és a közrendre hívják fel a figyelmet. Bizonyos témák, amiket vitathatnának, szinte háztartás-terminológiává váltak, és könnyen felsorolhatóak azok az eszközök, amelyek segítségével megmagyarázható az életszínvonal közötti különbségek. Ugyanakkor az egyik kérdés, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak és mégis vitathatatlanul az egyik legfontosabb, a tulajdonjogok. A tulajdonjogok, amikor a kormány jól meghatározták és fenntartják, lehetővé teszik a magánszemélyeknek, hogy diktálják, hogyan hasznosítsák erőforrásaikat. Az ilyen döntésekben az állomány tulajdonosai gondosan mérlegelik a földhasználat költség-haszon elemzéseit. A közgazdászok azt állítják, hogy ez a folyamat eredményes eredményeket hoz, más néven magasabb életszínvonalnak. Ez a cikk olyan országokat fog megnézni, amelyek közül néhány a legkevésbé hatékony tulajdonjog-védelem.

A legkevésbé tulajdonjogokkal védett országok

A CPIA vagy az országpolitikai és intézményi értékelési becslés azt mutatja, hogy az országok szakpolitikáinak és intézményeinek minősége támogatja a gazdasági fejlődést. A CPIA 1–6 minősítési rendszert biztosít, amely felméri, hogy az országok mennyiben tiszteletben tartják a tulajdonjogokat és a szerződéses jogokat. Három tényező három elemzése határozza meg a minősítéseket: a tulajdonjog és a szerződési jogok jogi kerete, az ország jogi és igazságszolgáltatási rendszerének minősége, valamint a bűnözés és az erőszak, mivel ezek befolyásolják az állampolgárok biztonságát és gazdasági tevékenységét. Ezen a skálán a 1 a legrosszabb tulajdonjogot és szerződési jogot jelenti, ami azt jelenti, hogy a jogokat alig ismerik sem hivatalos, sem informális alapon, és a 6-os minősítés a legjobbat jelenti, ami azt jelenti, hogy a jogok átláthatóak, jól védettek és továbbra is javítani. A legrosszabb tulajdonjogi szabályokkal rendelkező tizenkét ország listáján a legalacsonyabb minősítésű országok (a 1, 5) Dél-Szudán, Közép-afrikai Köztársaság és Afganisztán. A fennmaradó kilenc nemzet 2 pontot kapott. Ezek a Haiti, Kelet-Timor, Zimbabwe, Szudán, Pápua Új-Guinea, Guinea, Jemen, Bissau-Guinea és a Kongói Demokratikus Köztársaság. A minősítési skála A 2 azt jelenti, hogy a kormány nem biztosított keretet a tulajdonjogok egyértelmű meghatározására, és hogy a polgárok függenek az informális rendszerektől, amelyeket a kormányzati tisztviselők figyelmeztetés nélkül manipulálnak.

A tulajdonjogok szükségességére vonatkozó szabályok

Tekintettel a tulajdonjogok gazdasági növekedésre gyakorolt ​​jelentőségére, nem meglepő, hogy a legkevésbé stabil szabályokkal rendelkező országok megtalálhatók a fejlődő világban. Az egyértelmű tulajdonjogi szabályozás közvetlen összefüggésben van az egy főre jutó bruttó hazai termékkel (GDP). A legjobb vagyonvédelemmel rendelkező országok GDP-je kétszer akkora, mint a minősítési skála alsó részén. Nemcsak a tulajdonjogok és a fejlesztés kapcsolódnak, hanem a szabályozás hiánya megszünteti a magánszemélyeket és a családokat mind a földhasználati joguknak, mivel meghatározzák a legkedvezőbb előnyöket, másrészt pedig az ingatlanok önkéntes kereskedelmének vagy eladásának jogát. A bizonyítékok egyértelműek. Az ingatlanvédelem, az önérdekek törekvése (ha nem sérti mások jogait) és a megnövekedett kereskedelmi lehetőségek nyújtják az országok számára a gazdasági fejlődés legjobb esélyét.

12 ország a legrosszabb tulajdonjogi szabályokkal

Rang	Ország	CPIA Tulajdonjogi pontszámok, 1 = Legrosszabb, 6 = Legjobb
1	Dél Szudán	1.5
2	Közép-Afrikai Köztársaság	1.5
3	Afganisztán	1.5
4	Haiti	2.0
5	Kelet-Timor	2.0
6	Zimbabwe	2.0
7	Szudán	2.0
8	Pápua Új-Guinea	2.0
9	Guinea	2.0
10	Jemen	2.0
11	Bissau-Guinea	2.0
12	Kongói Demokratikus Köztársaság	2.0