10 A környezetre rossz minőségű élelmiszerek

Ami az éghajlatváltozást illeti, gyakran gondolunk az általunk vezetett autókra és az otthonunkban és irodánkban használt energiára, mint a legnagyobb bűnösökre. Amikor hamburgert vagy lazacot harapunk, nem mindig látjuk, hogy ezek az élelmiszerek milyen hatással vannak a bolygón.

A rossz hír azonban az, hogy a mezőgazdaságról ismert, hogy nagy hatással van az üvegházhatású gázok előállítására. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a mezőgazdaság által termelt üvegházhatású gázok jelenleg növekszik. Az élelmiszertermelés tekintetében nem minden termék egyenlő. Az alábbiak olyan élelmiszerek, amelyeket el kell kerülni mindenkinek, aki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekszik.

10. Mandulás tej

A mandula tej az egyik legkeresettebb alternatív tejtermék. Mindazonáltal az egészségre gyakorolt ​​hatásai miatt a környezetre gyakorolt ​​hatása komoly. A világ mandula több mint 80% -a Kaliforniából származik, ami későn szörnyű szárazságot tapasztal. Minden növénynek körülbelül öt liter vizet kell termesztenie. Ezenkívül 100 liter vízhez is szükséges 100 ml mandula tej előállításához. Ez nagy a víz iránti igény, ami arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy fúrjanak fúrókat, amelyekről ismert, hogy hatással vannak a hidakra, az utakra, az öntözőcsatornákra, és kiváltják a földrengéseket, amelyek hatása káros a környezetre.

9. Marha

Az állattenyésztés a világ üvegházhatású gázainak mintegy 14, 5% -át teszi ki, ebből 65% marhahúsból és tejelő szarvasmarhából származik. Az USA-ban a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa szerint minden kilogramm marhahús körülbelül 27 kg szén-dioxidot bocsát ki. Összegezve a naponta elfogyasztott marhahús mennyiségét a világon, ez azt jelenti, hogy a marhahúsnak komoly szénlábnyom van. Ezenkívül a tehenek metángázt termelnek, amely káros üvegházhatású gáz. Számos országban az erdőirtás óriási ahhoz, hogy a szárazföldi területeket több szarvasmarhának lehessen tisztázni, ami csökkenti az éghajlatváltozást eredményező üvegházhatású gázok használatát.

8. Bárány

A bárány, akárcsak a mezőgazdaságban élő marhahús állatok, hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és minden kg bárányhús 22, 9 kg szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A vörös hús termelése erőforrásigényes, mivel nagy mennyiségű állati takarmányt igényel (főleg kukorica és szója). A kukorica és a szója termesztésére használt szintetikus műtrágyák és trágya nitrogén-oxidot bocsát ki, amely a szén-dioxidnál 298-szor erősebb klíma-melegítő szennyező anyag.

7. Sajt

A sajtot fő szén-dioxid-hozzájárulásként is ismert. Először tehenekből származik, akik metángázt bocsátanak ki. Másodszor, hűtésre és szállításra van szükség. A piacon lévő sajt csak egy részét importálják, de hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás felére. A sajtgyártás energiaigényes, mivel a nyers tejet az alacsony zsírtartalmú krémből elválasztják, amit pasztörizálnak, lehűlnek, érleltek és feldarabolnak. Ezen túlmenően a sajt hűtése és szállítása is rendkívül energiaigényes, és több energiát igényel, ami káros a környezetre.

6. Rizs

A rizs paddies a metángáz legnagyobb forrása a földön. A világ második leggyakrabban előállított és igényelt vágott élelmiszereként a rizsgyártás nagyrészt a metán miatt felmerülő hőmérsékletnek felel meg. A szén-monoxidot termelő mikroorganizmusok metánt képeznek rizsfarkokban. A megnövekedett szén-dioxid-szint növeli a rizs hozamát, de bizonyos mértékig növeli a metán kibocsátását. Következésképpen a rizs hozamának kilogrammonként termelt metán mennyisége növekszik, ami a rizspárnák közelében megnövekedett hőmérsékletet eredményez. A rizs globális kereslete növekszik, és ez a világ népességének növekedésével együtt azt jelenti, hogy a rizstermesztésből származó metán-kibocsátás idővel növekedni fog.

5. Fehér kenyér

Mindannyian tudjuk, hogy mind a teljes kiőrlésű, mind a búza kenyér egészségesebb, mint a fehér kenyér. A fehér kenyér előállításához a búzaliszt tiszta finomítása szükséges egy sor olyan átalakítási folyamat révén, amelyek nagy energiafogyasztásúak. A folyamatok széles körű finomítást igényelnek, ami több energiaforrást fogyaszt, és nagyobb negatív hatással van a bolygón. A műanyag csomagolás által okozott szennyezéssel kapcsolatban is egyre nagyobb aggodalomra ad okot.

4. Tojás

Egy tojás előállítása körülbelül 4, 8 kg szén-dioxidot használ. A tojással kapcsolatos kibocsátások többsége a csirke-takarmány, a gazdaságon belüli energiafogyasztás, a baromfi-alom által termelt nitrogén-oxid gáz előállításából és a főzés során az üzemanyag égetéséből származik. Emellett a ketrecházak emelkedése a csirke számára megnövekedett ammónia-termelést eredményez, különösen a trágyából.

3. Tonhal

A tonhal már régóta túlhalászott áldozatává vált az egész világon. A veszélyeztetett és veszélyeztetett fajok halászata és fogyasztása csak a fajok az óceánokból történő kihalásának felgyorsítására szolgál. A nagy kereskedelmi halászhajók által a tonhal fogására alkalmazott módszerek veszélyeztetik számuk számát, ami számtalan számú faj megölését, valamint más, a halászhajókban csapdába eső tengeri életet eredményez.

2. Lazac

A lazac az omega-3-ban gazdag, amit az egészségügyi szakemberek erősen ajánlottak. A lazactermesztés azonban az egyik legpusztítóbb akvakultúra-rendszer. Az akvakultúra-gyakorlatok megkövetelik, hogy nyílt hálózatokat használjanak, amelyek közvetlenül az óceánba kerülnek, a gazdaságokból származó hulladék, a vegyi anyagok és a betegségeket okozó paraziták közvetlenül az óceán vizeibe kerülnek, ami veszélyezteti az egyéb tengeri életet. Ezen túlmenően a gyakorlat a vadon élő halállományok kimerülését eredményezte a lazac emeléséhez szükséges magas fehérje miatt.

1. Csirke

Csirke fogyasztásával nem tesz semmilyen igazságosságot a környezetért. A baromfitenyésztés az Egyesült Államokban a környezeti degradáció egyik fő oka. Először is, az USA-ban évente 10 milliárd madarat vágnak le, ami a hasított testek által okozott környezetszennyezéshez vezet. Madarak ezrei túlterheltek kivételesen kicsi területekre, ami egy mocskos, kellemetlen és betegség által fertőzött környezetet eredményez, mivel az élő lények kismértékű helyiségekben zavaróak.