A Yalu (Amnok) folyó

Leírás

A Yalu folyó, amely Amnok folyó néven is ismert, egy észak-ázsiai 800 kilométer hosszú folyó, amely Északnyugat-Korea és Északkelet-Kína természetes határát képezi. A folyó a Paektu-hegy tetején található Tian-tóból származik, a Changbai-hegységben (amely a kínai tartományok Jilin és Liaoning és Észak-Korea között helyezkedik el), és a Koreai-öbölbe Dandong között Kínában és Sinuiju Észak-Koreában. 31.750 négyzetkilométernyi medencét foglalnak el. A Tokro, Ai, Hochon és Changjin a Yalu folyó fő mellékfolyói. Kínában vagy Észak-Koreában 200 sziget található a folyón.

Történelmi szerep

Az ókori világban a Yalu folyó medencéje az ősi koreai Goguryeo királyság helyszíne volt, amely számos erődöt hozott létre a folyó mentén, mely bizonyítékai a mai napig léteznek. A Yalu folyó stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően számos fontosabb csatát és hadviselést is tanúsított, mint például az 1894-es kínai-japán háború és az 1904-es orosz-japán háború. Az 1950-es koreai háború alatt a kínai és az észak-koreai folyó minden hídja, kivéve a kínai-koreai baráti híd Dandong, Kína és Sinuiju, Észak-Korea között megsemmisült.

Modern jelentőség

A Yalu-folyó nemcsak az Észak-Korea és Kína közötti politikai határként működik, hanem kulturális határként is szolgál e két ország között. A folyó szintén fontos forrása a vízerőművek termelésének, és a folyón számos gát és vízerőmű, mint a Sup'ung-gát, a Taipingwan-gát és a Yunfeng-gát. A Sup'ung Dam az egyik legnagyobb vízerőmű Ázsiában, amely körülbelül 7 millió kilowatt villamos energiát termel. A vízgyűjtő mentén csak mintegy 89 000 hektárnyi földterület szántható, és a legtöbbet rizs, kukorica, köles és édesburgonya termesztésére használják. A Yalu folyón történő halászat fenntartja a megélhetést, és segíti a folyó mentén letelepedett kínai és koreai lakosság fehérjeszükségletének kielégítését.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Yalu-medencében kontinentális éghajlat tapasztalható, amelyet szélsőséges hőmérséklet jellemez. Míg a nyár meleg, a tél hideg, és a folyó négy téli hónapban fagyasztva marad. Június és szeptember között viszonylag nagy mennyiségű csapadék érkezik. A Yalu-medence éghajlata tehát a tűlevelű és lombhullató erdők, fenyők, tölgyek növekedését támogatja. A régió vadon élő állatvilága magában foglalja az olyan emlősöket, mint a farkasok, tigrisek, rókák és medvék, valamint a madarak, mint a fácánok és a ptarmigánok, míg a folyóban több halfaj él.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Bár fennáll a környezetszennyezés, amelyet a Yalu folyó szennyezése és duzzadása okozott, a folyó potenciális helyszínt is alkot a két ország között, amely megosztja a vizeit. A legnagyobb probléma az, hogy létezik a nagy szám a szigeten. Noha a lakott szigetekre azt az országot állítják be, amelynek lakossága ott lakik, nehezen kezelhető a lakatlan szigetek. A két ország között is feszültség van a folyó kikötőinek és a Yalu folyó deltájának megosztása tekintetében.