A Xi-folyó

Leírás

Xi-folyó (Xi Jiang) folyik Kínában és Vietnamban, és ez a Pearl-folyó fő nyugati mellékfolyója. A Pearl-folyó a Guangdong-folyó dömpingpontjaként is ismert, és az Xi-hez való kapcsolata Kína egyik legfontosabb folyórendszere. A Xi folyó Wuzhou, Guangxi, Kína, ahol a Xun és a Gui folyók találkoznak. A Xi-folyó a Pearl-folyó három fő mellékfolyója közül a legnagyobb, és ez az, amely több mint 1300 mérföldet ér el a Dél-Kínai-tenger elérése előtt. Az Xi-folyó is halad át Észak-Vietnamban. A Xi-folyó a második legnagyobb a Kínában szállított vízmennyiség szempontjából, a második helyen a híres Jangce-folyó.

Történelmi szerep

A történelem azt mutatja, hogy volt egy csatorna, a Lingqu-csatorna, amely összeköti a Xi-folyót és a Xiang-medencét, amelyről ismert, hogy a régióban mintegy kétezer évvel ezelőtt létezett. Ez hatékonyan segítette a Pearl Delta-medencét a Jangce-folyóhoz való csatlakozással, valamint a mellékfolyók és a csatorna összekapcsolásával. A Xi-folyó a Pearl River Delta egyik nyugati határa. A múltban ezek a földek, amelyeken a Xi folyó mentek, csak a parti síkságok voltak, de ma is több termékeny aluvialis sziget található. Ezek a mellékfolyók kivételével a Pearl-folyónak két másik mellékfolyója van a régióban, nevezetesen a keleti Dong-folyó és az északi Bei-folyó.

Modern jelentőség

A Xi-folyó, amely Kína déli részén halad át, a rizstermesztést ezekben a részekben gazdagította. A rizs mellett a szójabab és a búza is kereskedelmi forgalomban van. A folyó aktív szerepet játszott az egész régió kereskedelmi fejlődésében, és ez segítette a nagy kínai városokat, Wuzhou-t, Guangxit, Makaót és Jiangment, hogy csodálatosan fejlődjenek az évek során. A Xi folyóból származó víz is segített az erdőkben, hogy az ország ezen részeinek népszerűségét a kereskedelmi célú bambusz és a fák fejlesztése és fejlesztése segítse.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Xi-folyó már régóta az édesvízi halak bőségének forrása, és ez segített abban, hogy gazdasági szempontból fejlődjön a kereskedelmi halászat lehetővé tétele révén. Valójában ebben a medencében itt közel 380 fajta létezik, ezek közül 120 halak endemikusak. Az utóbbi időkben, a medencében található számos gát építésének köszönhetően sok hal ritka a vízi élőhelyeken. A Xi-folyó a déli és hegyvidéki hegyvidéken halad át, Dél-Kínai hegyvidéki terepen, a folyó teknősök otthona, pontosabban az őshonos és veszélyeztetett, nagyfejű folyó teknősöket.

Környezeti fenyegetések és területi viták

A Gezhouba-gát építése a Jangce-nál az Xi-folyó közelében az 1970-es és 1980-as években jelentős veszteségeket okozott a térség kínai sturgeon lakosságában az elmúlt évtizedekben. Mivel a folyópart körüli népesség az évek során nagy árrésszel nőtt, így ott van az édesvízi halak iránti kereslet is. Ennek eredményeképpen bizonyos részeken a halak rendelkezésre állása jelentősen lecsökkent, amint azt már említettük. Valójában még az iváshoz szükséges édesvíz is szennyeződik, és ezáltal hiányt jelent az édesvíz iránti kereslet kielégítésére. Sajnos, az Xi mentén lévő erdők is átalakulnak mezőgazdasági területekké a rizsigények kielégítésére, ezáltal jelentős kárt okoznak a biológiai ökoszisztémának, valamint az erózió, a vízhiány és a vadon élő állatok veszteségei.