A világ legtöbb szántóföldi országa

A modern iparosodás és az urbanizáció felé vezető globális tendenciák közepette az emberi népesség állandó nyomása mellett egyre inkább gondoskodnak a mezőgazdasági földek megőrzéséről. Számos oka van annak, hogy egy ország meg akarja őrizni szántóterületét. Az általános lakosság és a kormány által generált potenciális bevételek kivételével a mezőgazdasági ágazat is elősegíti a pénzügyi és élelmiszerbiztonságot, és továbbra is az egyik kevés gazdasági szektor, amely többé-kevésbé önellátónak tekinthető. A modern szektorban a mezőgazdasági szektor még a gazdasági összeomlások szélén is megmentette a nagy világgazdaságokat, amikor az egyetlen megvalósítható eszköz a túlélés megígérésére. Az éghajlat, a gazdaság, a kulturális értékek és a demográfia különbségei miatt azonban a szántóföldek aránya országonként eltérő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk néhány olyan országot, ahol a legmagasabb a földterületük a mezőgazdasági felhasználásra, és azokat a tényezőket, amelyek ezt a felhasználást lehetővé teszik.

Éghajlat

Egyszerűen fogalmazva, még az emberi hatások nélkül is, az éghajlat diktálhat, hogy mikor és hol lehet termeszteni a növényeket, és mennyit tudnak hozni. Minden növény megköveteli a megfelelő fény, hőmérséklet, talaj és nedvesség viszonyok kombinációját a virágzás érdekében. Általában az ilyen tényezők elsődleges meghatározó tényezői a földrajzi helyek és a tipikus időjárási minták.

Fejlesztés alatt

Technikailag, amikor egy ország alulfejlesztett, azt jelenti, hogy kevesebb városi központ, kevesebb iparág, korlátozott infrastrukturális fejlesztés és a szociális kényelem viszonylag kevés. Ezt tekintve a mezőgazdasági gyakorlatok vonatkozásában az alulfejlődés két nagyon fontos dologra utalhat: a hivatalos szektorban a munkahelyek hiánya és a tétlen földterületek növekedése. Mivel kevés más jövedelemforrás van, az emberek természetesen hajlamosak arra, hogy ilyen üres helyeket használjanak a mezőgazdasági földterületek számára, mivel gyakran a legjobban elérhető eszköz a megélhetés támogatására. Ez a jelenség sok harmadik országban gyakori, mint például Szomália, Dzsibuti, Togo és Banglades.

Zónázási és elszámolási rendszerek

A földterületek rendezése jól strukturált elszámolási rendszerekhez vezet. Az embereket felkérhetik, hogy egyes területekről költözzenek, és más olyan területekre települjenek be, amelyeket eredetileg lakhatónak tartottak, és így elhagyták a mezőgazdasági terület legnagyobb területét. A földterület-megosztás fogalma gyakran egybeesik a talajjavítás és a földfelújítás „legjobban használható” politikájával, amelyek mind hozzájárulnak az élelmiszerbiztonság növeléséhez.

A szántóföldek tiltó árai

Ha olyan földterületet szeretne vásárolni, mint az Egyesült Királyság, akkor lehet, hogy kénytelen lesz látszólag nevetséges pénzösszegeket felvenni. Ha a szántóföldek árai túl magasak a kereskedelmi célú területekhez képest, az emberek általában a másik irányba mozognak. Sokan kisebb településeket választanak a városi központok köré, így hatalmas földterületet hagynak majd el, amelyet a mezőgazdasági felhasználásra szánhatnak.

Ritka populációk

Mivel egyes országok ritkán lakottak, magától értetődő, hogy a mezőgazdasági felhasználásra szánt földterület aránya magasabb lesz. Ez részben magyarázza, hogy miért szerepel a listán a kevésbé sűrűn lakott országok, mint a Ruanda és az Ukrajna. Ez tovább fokozódik, ha az alacsony népesség is alacsony a versenyben a hivatalos szektor munkahelyein. Ez hatalmas vidéki és városi vándorlásokhoz vezet, ami viszont a kis gazdaságok által dominált területek különböző részeit hagyja hátra. Ezeket konszolidálni és nagyszabású mezőgazdasági célokra felhasználni.

Ahhoz, hogy az országok fenntartsák a földterületük magas százalékos arányát mezőgazdasági felhasználásra, a fentiekben ismertetett feltételek közül sokat vagy kombinációt kell teljesíteni. Nyilvánvaló azonban, hogy bizonyos természeti események is szerepet játszanak ennek megvalósításában. Egy másik dolog, amit meg kell jegyezni, az, hogy a földterület nagy része a mezőgazdaság számára nem feltétlenül jelenti az élelmiszerbiztonságot. Ez utóbbit az alacsony szántóföldek százalékos arányú országai valósították meg, míg a nagymértékben tenyésztett régiók küzdenek az éhezés miatt, az alkalmazott módszerek, vegyi anyagok és technológiák közötti különbségek miatt.

A világ legtöbb szántóföldi országa

• Információk megtekintése:
• Lista
• Diagram

Rang	ország	Szántóföld (%)
1	Banglades	59
2	Dánia	58
3	Ukrajna	56
4	Moldova	55
5	India	53
6	Menni	49
7	Magyarország	49
8	Burundi	47
9	Ruanda	47
10	A Gambia	44
11	Cseh Köztársaság	41
12	Malawi	40
13	Pakisztán	40
14	Haiti	39
15	Man-sziget	39
16	Románia	38
17	Litvánia	38
18	Nigéria	37
19	Mauritius	37
20	El Salvador	36
21	Lengyelország	36
22	Comore-szigetek	35
23	Uganda	34
24	Németország	34
25	Franciaország	34