A világ legnagyobb napja

A Jaipur Jantar Mantar, India Rajasthan az indiai öt Jantar Mantars egyike. A többiek Delhi, Varanasi, Ujjain és Mathura területén találhatók, és a XVIII. Században épült a nagy eruditú hindu király, Maharaja Jai ​​Singh II. A Jaipar-ban található Jantar Mantar az egyik legkorszerűbb ókori csillagászati ​​megfigyelőközpont, amely a világ legnagyobb napszemüvege. A megfigyelőközpont valószínűleg 1738 körül készült. A megfigyelőközpontban 20 műszer található, amelyek elsősorban kőből és márványból épültek, habarcsot, téglát és bronz tablettát is használtak. A megfigyelőközpont mintegy 18 700 négyzetméteres területen terjed ki, és 1800-ig volt használatban. A Jaipur Jantar Mantar hatalmas építészeti, történelmi és csillagászati ​​jelentőségét felismerve az UNESCO 2010-ben világörökségi helyszínnek nyilvánította.

Csillagászati ​​szerep

A Jantar Mantar hangszerei a 18. században az indiai csillagászati ​​tudomány területén elért magas szintű kifinomultságot képviselik. Ez is tükrözi az akkori tudósok által elért csillagászati ​​képességek legfelsőbb szintjét. A Jantar Mantar műszerei a tudományos ismeretekkel összefonódó kiemelkedő kőműves és építészeti készségek példái. A műszerek különböző funkciókat töltenek be, mint például a nap idejének felderítése, az égi tárgyakról és csillagképekről és azok pozícióiról és mozgásairól szóló adatok, valamint az elzárások időzítésének előrejelzése. Ezek közül a leghíresebb a 27, 4 méter magas Samrat Yantra, amely csak 2 másodperces pontossággal képes előre jelezni az időt a helyi Jaipur időtől. A modern tudósok, csillagászok és a közönséges embereket a nagy pontosság, amellyel ezek az ősi műszerek a csillagászati ​​adatokat képviselik.

Vallási jelentőség

A Jantar Mantar csillagászati ​​megfigyelői nemcsak csillagászati ​​és építészeti értékeikről ismertek, hanem szoros kapcsolatban állnak a hindu vallással. Maharaja Jai ​​Singh II, egy bátor Hindu uralkodó, az ókori hindu szövegekben található csillagászati ​​adatok alapján építette fel a megfigyelőközpontot. Nagy tudós volt, aki különféle ősi szövegekből szúrta ki a Jantar Mantar műszereinek építésére vonatkozó utasításokat. Bár a Védákban nincs említés csillagászati ​​eszközökről, van néhány csillagászati ​​eszköz leírása, mint például a Vedangasban részletesen ismertetett gnomon és clepsydra . A csillagászati ​​fogalmakat más Hindu szövegekben is tárgyalják, mint például az Arthashastra és az ókori világ híres hindu csillagászai beszámolói. Úgy véljük, hogy a Jantar Mantar műszerei inspirációval és ismeretekkel készültek a hinduizmus ilyen ősi szövegéből.

Turizmus és ábrázolások a Pop-kultúrában

A Jantar Mantar elég népszerű idegenforgalmi célpont Indiában, és a Jaipur Pink City-be csapódó látogatók soha nem hagyják ki a lehetőséget, hogy meglátogassák a Jantar Mantar-t ebben a városban, amely két másik Jaipur turisztikai látványosság közelében található, a Hawa Mahal. A megfigyelőközpontot 2006 és 2008 között évente közel 700 000 turista látogatta meg. A Jantar Mantar műszereinek többsége jelenleg működő állapotban van, és a megfigyelőközpont vezetői és munkatársai általában megmagyarázzák ezeknek az eszközöknek a munkáját a kíváncsi turistáknak. A Jantar Mantarot a nemzetközi médiák erősen lefényképezték, és 2006-ban a „ T Fall ” kalandfilm fantasztikus filmjei is forgatták.

Veszélyek és megőrzés

Néhány fenyegetés, mint például a környezetszennyezés, a nehéz turisztikai gyalogság (gyakran a szennyeződés a vegyületen), és az esőzések során a vízből az alapítvány károsodása úgy tűnik, hogy fenyegeti a Jaipar Mantart. A megfigyelőközpontot azonban szigorúan ellenőrzi a Rádzsasztáni Régészeti és Múzeum munkatársai, akik felelősek a károk helyreállításáért és az egyéb, a megfigyelőközpontot károsító veszélyek megszüntetéséért.