Vallás Türkmenisztánban

A türkmén 89% -a az iszlámhoz tartozik, és elismeri az iszlámot kultúrájának szerves részeként. Türkmenisztán közép-ázsiai országának nincs hivatalos vallása, és az ország alkotmányában rendelkezés van a vallásszabadságról. Bár Türkmenisztán lakosságának többsége muzulmán, általánosan alacsony a vallás betartása az országban. Türkmenisztánban élő muzulmánok nem vesznek részt szigorúan a vallási szolgálatokban.

Türkmenisztán vallási demográfia

89% -ban az iszlám kétségtelenül az ország minden vallása legelterjedtebb. A szunnita iszlám az iszlám leggyakrabban alkalmazott ága a nemzetben élő muszlimok között. Türkmenisztánban a kisebbségi vallás a kereszténység az ország lakosságának 10% -át teszi ki. Az ország más vallásai az ország lakosságának csupán 1% -át teszik ki, beleértve a zsidókat is.

Az iszlám története Türkmenisztánban

Mielőtt az országban az iszlám megérkezett, Türkmenisztán, mint számos közép-ázsiai szomszédja, a buddhizmus, a zoroasztrizmus és a kereszténység mint domináns vallások. Az iszlám terjesztésével megbízott Sufi Shaykhs az iszlámnak az országba történő bevezetésével számol be.

Az iszlám Türkmenisztánban az ateista doktrínák helyett erősen elnyomta a szovjet korszakot. Az ország egész területén mecseteket lezártak, és az iszlám gyakorlatot betiltották az országban. 1990-ben, amikor a vallás újjáélesztésére irányuló erőfeszítéseket egy független Türkmenisztánban hoztak létre. Az iszlámot iskolákban tanították, és az országban a mecsetek és vallási iskolák elterjedtek.

Türkmenisztánban az iszlám idővel fejlődött, hogy a szunnita iszlám, a szufi misztika és a zoroasztriák és a sámánisztikus szokások keveréke legyen. Az ilyen sámánista szokások magukban foglalják a varázsaikban, a gonosz szemben és az amulettekben elterjedt széleskörű hiedelmeket. Türkmenisztánban a shia muszlimokat leginkább olyan bevándorlók gyakorolják, mint az iráni és a kurdok.

Türkmenisztán egyéb vallásai

A kereszténység az ország legnagyobb kisebbségi vallása. A vallások megjelenése nyomon követhető a XX. Századi Türkmenisztánba irányuló európai bevándorláshoz. E bevándorlók jelentős népessége az oroszok, örmények, lengyelek és németek. A legtöbb ortodox keresztény, római katolikus vagy lutheránus. A kisebb keresztény közösségek a Jehova Tanúi, Baptistái és Pünkösdök. Türkmenisztán egy kis lakossága zsidóként azonosul, míg más a Hare Krishnával és a bahá'í hittel.

A vallásszabadság az országban

Türkmenisztán világi állam, és polgárai számára biztosítja a vallásszabadságot. A nem regisztrált vallási tevékenység azonban az országban illegális, beleértve az istentiszteleti terek létrehozását és a vallási szolgálatok megtartását. Az ország vallási tevékenységét a Vallási Ügyek Tanácsa (CRA) felügyeli és ellenőrzi.

A kisebbségi vallási csoportok nem képviseltetik magukat a Tanácsban, ami akadályozza vallási képességeiket. A kisebbségi vallási csoportok a közelmúltban jelentettek nehézségeket, miközben megpróbáltak engedélyt szerezni a vallási tevékenységek végrehajtására. A be nem jegyzett vallási csoportok állítólag zaklatással, bírságokkal, szabadságvesztéssel és kitoloncolással szembesültek. Az etnikai törökök, akik más vallásokhoz fordulnak, a legmagasabb szintű társadalmi zaklatással szembesülnek. Türkmenisztán vallási tájképe viszonylag kedvezőtlen a kisebbségi vallási csoportok számára.