Top 10 érdekes tények Namíbiáról
Namíbia Dél-Afrika országa, amely északra határolja Zambiát és Angolát, keletre Botswanát, délkeletre Dél-Afrikát, és nyugati irányban az Atlanti-óceán mentén kiterjedt partvidék. Az összesen 825 615 km2-es és 2, 606, 971 lakosú terület a világ egyik legkevésbé lakott országa. Mindazonáltal Namíbia számos természeti és kulturális látnivalóval rendelkezik, amelyek közül néhányat az alábbiakban kiemelünk.
10. Namíbia a szubszaharai Afrika legrosszabb országa
Namíbia éghajlata rendkívül száraz és száraz, átlagos éves csapadékmennyisége körülbelül 350 mm. Az ország északkeleti részén a legnagyobb csapadékmennyiség tapasztalható, míg az ország délnyugati része a legszárazabb, legfeljebb 600 mm-es, és évente 50 mm-es esővel. Namíbia legtöbb részén nincsenek évelő folyók, ezért a lakosság vízfogyasztásként függ a felszín alatti vizektől.
9. A világ legrégebbi sivatagja Namíbiában található
A Namíb-sivatag a dél-afrikai parti sivatag, és a világ legrégebbi sivatagának tekinthető. Teljes távolsága körülbelül 2000 km, Angola, Namíbia és Dél-Afrika részei.
8. Afrika legnagyobb kanyonja Namíbiában található
A Fish River Canyon Afrika legnagyobb kanyonja, és Namíbia számos természeti csodája. Az ország déli részén található, és Namíbia második leglátogatottabb turisztikai célpontja. A kanyon egy hatalmas szakadékkal rendelkezik, amelynek teljes hossza 160 km, szélessége 27 km, maximális mélysége közel 550 m. A kanyont a Hal folyó alkotja, mivel áthalad a száraz, köves, fennsíkon.
7. Namíbia a világ legnagyobb vadgepárdja és fekete rhino populációja
Namíbia volt az első ország Afrikában, hogy integrálja a környezetvédelmet alkotmányába. Ma az ország büszkélkedhet a világ legnagyobb gepárdállományával és a szabadon barangolható fekete rhinosokkal.
6. A halálos csontváz partja Namíbiában található
Namíbia partvidéke az Atlanti-óceán mentén a Csontváz partja. Ez a partvonal, amely Namíbia északi részén és Angola déli részén helyezkedik el, egész évben sűrű óceáni köd borítja, amit a hideg Benguela áram felemelkedése okoz. A régióban a szél fúj a földről a tengerre, a part nagyon kevés csapadékot kap, és a strandok állandó, erőteljes szörfözésnek vannak kitéve. Történelmileg szinte lehetetlen volt a partról indítani a hajókat, és az egyetlen út az óceánra egy hatalmas mocsáron keresztül volt, amely csak egy forró és száraz sivatagon keresztül volt elérhető. A csontváz partja a súlyos körülmények miatt felelős számos halálos hajótörésért.
5. Namíbia A világ legnagyobb nem szubglaciális földalatti tava
A Dragon's Breath Cave egy barlang, amely a kalahari sivatagban található, Namíbia Otjozondjupa régiójában. 1986-ban felfedezték, a barlangot a bejáratából származó nedves levegő után nevezték el. A barlang mintegy 100 méterrel a felszín alatt helyezkedik el, és a világ legnagyobb nem szubglaciális földalatti tóját is tartalmazza, amely körülbelül 4, 9 hektáros területet foglal el.
4. Namíbia a világ második legkevésbé sűrűn lakott országa
A négyzetkilométerenkénti mindössze 3, 2 fő lakosú Namíbia a világ második legkevésbé sűrűn lakott országa.
3. Namíbia a világ legnagyobb meteoritjával rendelkezik
A Hoba meteorit a világ legnagyobb meteoritja. Grootfontein közelében, Namíbiában 1920-ban felfedezték, hogy úgy vélik, hogy körülbelül 80 000 évvel ezelőtt a Földre esett, és 54 000 kg-os súlyú.
2. A világ legmagasabb homokdűnéi találhatók Namíbiában
A Namíb-sivatag déli részén fekvő Sossusvlei egy hatalmas só és agyag serpenyő, amelyet a világ egyik legmagasabb homokdűnéje vesz körül. Sok ilyen dűnék több mint 200 m magasak, a legnagyobb pedig 325 m magas. Namíbiában még nagyobb magasságú homokdűnék vannak. Például, a Dune 7, amely a Walvis-öböl közelében található, elérte a 383 m magas magasságot, és az ország legmagasabb homokdűne.
1. Namíbia az egyik legjelentősebb kőzet Petroglyph-féle koncentrációja
Namíbia Kunene régiójában található Twyfelfontein a kontinens egyik legnagyobb kőzetmetszete és művészete. A terület valószínűleg 6000 évig lakott, és a helyszín az UNESCO Világörökség része. Úgy véljük, hogy az ősi vadász-gyűjtögetők és később a pásztorok, akik a térségben éltek, sámán szertartásokat vezettek be, amelyek a mai napig fennmaradt sziklafaragványok létrehozásával jártak.
