Quebec csendes forradalma, Kanada

A Quebecois-szocioökonómiai táj jelentősen átdolgozta a második világháború utáni időszakot, ami a kanadai tartomány szeparatista mozgalmához vezetett. A csendes forradalom azokra a társadalmi, gazdasági és politikai változásokra utal, amelyek Quebec 1960-ban kezdődtek. A forradalom végére erősen urbanizált, iparosított és világi Quebec volt.

A forradalom háttere

A forradalmat megelőzően Quebecet a konzervativizmus és a Duplessis-rendszer alatti elszigeteltség jellemezte, amelyet az akkori miniszterelnök, Maurice Duplessis alkotta meg. A tartomány meglehetősen ellentétben állt Kanada többi részével, a hagyományos értékek helyett a mai értékeket elutasítva. Quebec agrár tartománya később elmaradt a gyorsan fejlődő Kanadától. Quebec magas szegénységi rátával és alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett, mint a többi Kanadában, és ez vezetett ahhoz, hogy a tartományi vállalatokban a képviseletek nem képviseltetik magukat.

A második világháború utáni társadalmi-gazdasági táj Kanadában

A tartományi erőforrásokat évek óta a külföldi befektetők fejlesztették ki, akiknek többsége angolul beszélt. A quebeci rezidens francia kanadaiok a gazdasági és szociális ügyekben második szerepet játszottak. A quebeci népesség magas szintű nacionalizmust fejlesztett ki, és törekedett arra, hogy egyenlőséget és tiszteletet szerezzen Kanadából. A rejtett vágy a reformokhoz a csendes forradalmat mozgásba helyezte.

A szeparatista mozgalom legfontosabb adatai

A Quebec-i egyenlő jogok megszerzésében a népesség olyan mozgalmat váltott ki, amely Quebec függetlenségét kereste Kanadától. A mozgalmat a francia kanadaiok gazdasági hátrányai táplálták. A mozgalom 1968-ban keletkezett a René Lévesque Parti Québécois megalakulásával. Ez a párt koncessziót használt a függetlenség iránti igényeinek közvetítésére, ellentétben a korábbi erőszakos szervezetekkel, mint például az 1963-as Front De Libération Du Québec és a L'Armée de Libération de Quebec. Levesque volt a végső szeparatista figura, és vezette Quebec szeparatistáit a politikai hatalom Kanadából történő megszerzésére.

A váltás szerepe a vallási értékekben

A katolikus egyház és erényei a Duplessis-rendszernek köszönhetően Quebecben virágzott, különösen az egészségügyi és oktatási ügyekben. A forradalom elején a szekularizmus hulláma volt Quebec társadalmában, amely korábban a keresztény értékekbe került. A radikális nézetek Quebecben kezdtek gyökereznie. A házasságot olyan lehetőségnek tekintették, amelyik lehet, vagy nem vállal, és a szex, mint a kikapcsolódás eszköze, és nem csak a reprodukcióra, több elfogadtatást kapott. A női helyzet Quebec-ben korábban nem tekinthető politikailag vagy társadalmilag jelentősnek, és sokan úgy döntöttek, hogy a katolikus egyház által kínált oktatási és kórházi szolgáltatásokhoz való vallási parancsokat csatlakoznak. A forradalom kezdetén azonban sok nő elhagyta a vallási életet, hogy részt vegyen a gyorsan fejlődő Quebecben.

Szociális és gazdasági reformok

A szociális és gazdasági reformokat először a liberális Jean Lesage által vezetett kormány 1960-tól kezdte meg. A legjelentősebb reformok közül néhány az oktatási szektorban történt. 1964-ben alapították az Oktatási Minisztériumot, amely átdolgozta a tananyagot, hogy egy képzettebb munkaerőt állítson elő. A katolikus egyház által korábban működtetett iskolarendszert úgy alakították át, hogy oktassák a diákokat olyan szakterületeken, mint a mérnöki, üzleti és tudományági. A kormány államosította a vízerőműveket és integrálta őket Hydro-Quebecbe. Lesage létrehozta a szövetségi-tartományi ügyek és kulturális ügyek minisztériumait, és létrehozta a Quebeci nyugdíjrendszert is. Megalapította a General Investment Corporation-et és egy nyilvános kórházi hálózatot is. A szavazati korhatárt 18-ra csökkentették, és a nők több jogot kaptak, mint korábban. A modernizációs erőfeszítések javították az olyan infrastruktúrákat, mint a vízerőművek és autópályák. Quebec modernizációjával és iparosodásával a katolikus egyház hanyatlása következett be. Az erkölcset liberalizálták, a nyugati kultúrát, például az új zenei formákat, és a fiatalok szabadon kifejezték magukat. A francia-kanadai művészek új fajtája kezdett megjelenni az irodalomban és a zenében, és újrafogalmazta Quebec kultúráját.

Mozgás a függetlenségért Kanadából

A quebeci társadalomban az 1960-as években megújult nacionalizmusérzet teremtette meg a szeparatista mozgalom ideális feltételeit. Néhány Quebec lakója jobban tudatában volt a létező etnikai megkülönböztetésnek, és Kanadától önállóságot követelt. A mozgalom különösen agresszív volt a nyelvi és gazdasági hatalomban. A szeparatisták a francia nyelvet és a Quebec társadalmának jobb életszínvonalát keresik. A szeparatisták egy része bombázásokon és rabláson keresztül erőszakot használt. Rene Levesque a függetlenségi mozgalom élén állt, és pártja, a Parti Quebecois 1976-ban megnyerte a tartományi választásokat. A párt két népszavazáson vezette Quebecet a függetlenség elérése érdekében, de mindkettőben sikertelen volt.

A csendes forradalom öröksége

A csendes forradalom különösen fontos Quebec megnyitása a világ számára. A forradalom újra meghatározta Quebec kultúráját, ahogyan ma elfogadták, és elősegítette a francia középosztály felemelkedését. Bár a gazdasági reformok az 1980-as évek recessziójával lelassultak, a forradalom hatása ma is látható. A forradalmat ugyanakkor bírálta a tartozás terhére a tartomány vállára.