Pterodaktil-dinoszauruszok?

Bár a pterodaktilek a dinoszauruszokkal egy időben éltek, nem tekinthetők dinoszauruszoknak. Kezdetben a paleontológusoknak nem volt konkrét leírása annak, hogyan nézett ki a dinoszauruszok, ami miatt egy ponton összekeverik a dinoszauruszok pterodaktiljeit. Ahelyett, hogy a dinoszauruszok megértéséhez származást vagy fiziológiát használnának, a paleontológusok saját képzeleteiket használták.

Mi volt a pterodaktil?

A pterodaktilek a dinoszauruszokkal egyidejűleg létező lények voltak. Nem madarak voltak, hanem hüllőket repültek. A hüllőket pterosaurákként is ismerték. Ellentétben a legtöbb hüllőkkel, amelyek hidegvérűek, a pterodaktilek melegvérűek voltak. A testük még hőt is termelhet. A pterodaktileket a világ különböző részein, köztük Kínában, Németországban és Amerikában helyezték el. Zitteliana, a 2008-ban írt német tudományos folyóirat szerint két történelmi periódus között léteztek pterodaktilek: a késői triász időszak és a kréta időszak. A dinoszauruszok között éltek, és mindkét teremtmény egyszerre kihalt.

A pterodaktilek felfedezésének története

1784-ben egy olasz tudós, Cosimo Collini, felfedezte az első pterosaurot Pterodactylus néven. Colini szerint ez egy tengeri teremtmény volt, amely szárnyaival vízben mozoghatott. Évekkel ezután a felfedezés után Georges Curvier, aki francia természettudós volt, rájött, hogy a Pterodactylus lények repülhetnek. Amikor Bajorországban, Németországban találtak egy másik fosszíliát, a nevét „Ptero-dactyle” -nek nevezte. A tudósok ezt a nevet használták, amíg felfedezték, hogy a repülő hüllők nemzetségeiben változások vannak. A „pterodactyl” kifejezés azonban körében népszerű maradt.

Etimológia

A Pterodactylus a „pterodaktulos” görög szóból származik, ami „szárnyas ujját” jelent. A teremtmény repülhetett, és a szárnyak izommembránból és bőrből készültek. A pterodaktil negyedik ujjától egy izom-membrán nyúlt. A második membrán a csuklótól a vállig futott, és az első három ujját is tartalmazza. Másrészt a harmadik membrán a teremtmény lábai között volt. Úgy tartották, hogy a farokhoz csatlakozhatott.

A pterodaktilek fizikai jellemzői

Fizikailag a pterodaktilek teljesen eltérnek a dinoszauruszoktól. A dinoszauruszok nagyon nagyok voltak, hatalmasak voltak, és emlősök voltak, és nem hüllők. A pterodaktileknek hosszú nyakuk volt, és a zsákmányt zsákmányt használták. Hosszú koponyákkal és tűszerű fogakkal rendelkeztek. A Quetzalcoatlus northropi néven ismert pterodaktil egyfajta fogatlan volt. A pterodaktil másik jellemzője a fején lévő címer volt. A címerek különböző formákban voltak. Némelyikük húsos volt, és nem volt csontja alatt, míg más pterodaktilek nagy, csontos címerekkel rendelkeztek. Vita van azzal kapcsolatban, hogy mi a funkciója. A tudósok azt sugallják, hogy a címereket a testhőmérséklet szabályozására használták, a repülés során, vagy a szexuális kiválasztásra. Azonban csak az utóbbi funkciót igazolták.

A pterodaktilek táplálkozási szokásai

A pterodaktilek táplálkozási szokásai az élőhelyüktől függően eltérőek voltak. Azok, akik a szárazföldi területeken éltek tojással, bébi dinoszauruszokkal, gyíkokkal, hasított testekkel, rovarokkal és más állatokkal. Éppen ellenkezőleg, azok, akik vízben éltek, rákokat és más kagylót, tintahalat és más tengeri állatokat fogyasztottak.

Következésképpen a pterodaktilek nem voltak dinoszauruszok. Csak a dinoszauruszokkal éltek.