A Mughal-dinasztia: a császárok története, akik megépítették és elpusztították a birodalmat

A Mughal-dinasztia a törökországi 15. századi mongol birodalom leszármazottjaiból állt. A mogál császárok a 16. és a 17. században a legtöbb indiai, pakisztáni és bangladesi uralkodónak uralkodtak. A muszlimok, az iszlám vezetők engedélyezték más vallások gyakorlását, miközben elterjedtek a muszlim művészet és kultúra. A Mughal-dinasztia idején az indiai kormány központosított, és új oktatási rendszert vezettek be. Emellett megjelent az urdu nyelv (perzsa, arab és hindi). Ez a cikk megvizsgálja az első 7 és legjelentősebb mogul császárt.

7. Babur -

Babur, Khan közvetlen leszármazottja volt, a Mogul birodalom első császárja. Valójában Indiába költöztette a birodalmat, ahol 1526-tól 1530-ig vallási toleranciával uralkodott. Babur uralkodása alatt a perzsia és Európa kereskedelme nőtt, és a rabszolgaság csökkent. A hindu vallások tiszteletére Babur tiltotta a tehenek megölését. Ő a Mogul-császár, akit a perzsa kultúra elterjesztése a birodalom egészében elismer.

6. Humayun -

Humayun, Babur fia, apja után átvette a Mughal Birodalmat. Uralkodása alatt Humájun volt sok ellenséget, beleértve a féltestvére, az uralkodó Kabulban és Lahore. A bátyja idővel átvette az irányítást a Punjab és Indus völgy területén, a Mughal Birodalom részeként. Humayun 1530 és 1540 között küzdött a birodalom fenntartásáért. Ugyanakkor Sher Shah Suri, egy másik ellensége, háborút indított a Mughal Birodalommal. Ez a háború kényszerítette a Humayun-t, hogy menedéket keressen Perzsiában, ahol 15 éve tartózkodott. 1555-ben visszatért Indiába Sher Shah Suri halála után. Egy évig uralkodott, és több mint 386 000 további négyzetkilométert szerzett, mielőtt elhaladt volna.

5. Akbar -

Abu Akbar, Humayun fia, majd átvette az irányítást a Mughal Birodalom felett. Uralkodása 1556-tól 1605-ig tartott. Fő célja, mint császár az volt, hogy visszaszerezze a konfliktus során korábban elvesztett területet. Akbar sikeres volt a küldetésében; uralkodásának végén a Mughal Birodalom India északi, nyugati és központi régióinak nagy részét magában foglalta. Akbar több hindut nevezett ki regionális tisztviselőknek, akik felelősek a kijelölt kerület sikeréért. Progresszív ötlet volt hindukkal, a történelmileg muszlimok által irányított emberekkel. Akbar emlékszik arra, hogy teljes vallási toleranciával bír. Úgy gondolta, hogy minden embert egyenlő bánásmódban kell részesíteni, tekintet nélkül vallási meggyőződésükre.

4. Jahangir -

Akbar fia, Jahangir, Akbar halála után császár lett. Uralma alatt a birodalom továbbra is gazdaságilag virágzott, fenntartotta a politikai stabilitást, és fenntartotta a vallási harmóniát. Ő is sikerült tárgyalni a békét a Rajputana hindu vezetőivel, amely az apja uralma óta zajló konfliktus volt. Jahangir a művészet támogatója volt, és ösztönözte a mogul festmények és az európai és a perzsa művészet elterjedését. 1605-től 1627-ig császár volt. A királyság egyik pontján a Jahangir legidősebb fia sikertelenül próbálta megdönteni az apját. A megtorlásban Jahangir megvakította.

3. Shah Jahan -

Jahangir után Shahryar követelte a trónra, de megölte a testvére, Shah Jahan. Shah Jahan 1628-tól 1658-ig császárként vette át helyét. Bővítette a katonaságot, több területet szerzett a birodalom számára, és a világ egyik legjobban teljesítő gazdaságát produkálta. Császár ideje alatt jelentősen hozzájárult a helyi építészethez. A leghíresebb építészeti műemlékei még mindig állnak, és sok turista látogat meg minden évben, a Taj Mahal. Megfigyelte a Taj Mahal építését, amely 20 évig tartott a kedvenc felesége tiszteletére. Egy másik ismert építészeti hozzájárulása a Shah Jahan mecset. Ez a mecset 93 kupolával rendelkezik, így az egyik legnagyobb a világon.

2. Aurangzeb -

Shah Jahan harmadik fia, Aurangzeb apja halála után császár lett. Uralkodása 1658-tól 1707-ig tartott, közel 50 évig. A Mughal Birodalom szabályai szerint a sikeres bővítési kampányok miatt a legnagyobb méretre nőtt. Ennek a nagyobb birodalomnak a lakossága a becslések szerint 100 és 150 millió között van. Uralkodott a tekintélyelvűséggel, és eltörölte a vallási toleranciát, amely oly sok nemzedékre tartotta a Birodalmat. Ezt a lépést gyakran a Mughal Birodalom hanyatlásának kezdete. Aurangzeb megalapította az iszlám törvényt, és kényszerítette Jizyát, egy éves adót a hindu témákra. Az állandó hadviselés és az uralkodásának konfliktusa majdnem eltörölte a Mughal kincstárát.

1. A mogul császár emelkedése és bukása -

A csúcspontjában a Mughal Birodalom több mint 1, 544 millió négyzetkilométert fedezett - az indiai szubkontinensen a második legnagyobb birodalom. Körülbelül 200 évig tartott, és úgy vélik, hogy ilyen hatalomra emelkedett, mert toleranciája és a helyi szokások, hagyományok, vallás és kultúra elfogadása miatt. Amikor ez a befogadás véget ért, Aurangzeb császárral, a Mughal Birodalom elkezdett elveszíteni hatalmát és stabilitását, ami végső halálához vezetett.

A későbbi uralkodók nem tudták helyreállítani a békét és a befogadást. A 18. század folyamán a Birodalom elvesztette a stabilitását, különféle egyének harcoltak az ellenőrzésért. A háború kitört, több ezer életet követelve. Muhammad Shah alatt jelentős területet vesztettek el a Maratha Birodalomnak, és számos Mughal elit elkezdett eltörni a Birodalomtól, kis királyságokat alkotva.

Ez az instabilitás és szétválasztás megfosztotta a hatalom császárt. Ebben a gyengített állapotban a tartományok lázadó felkeléseket kezdtek. Ahogy a Birodalom mérete csökkent és a kisebb királyságok jelentős hatalmat szereztek, a Mughal Birodalom nem tudott versenyezni. Így egy állandó csökkenés kezdődött, ami az esetleges csökkenéséhez vezetett.

Ugyanakkor, amikor a Mughal Birodalom elveszítette a hatalmát, Anglia elindította az ipari forradalmat. Ez a forradalom nyersanyagokat igényelt, és India képes volt biztosítani az ipari forradalom megőrzéséhez szükséges anyagokat. Ahhoz, hogy ezeket az anyagokat megszerezzék, Anglia létrehozta a kelet-indiai vállalatot, amely kihasználta és zavarta a helyi politikai instabilitást. Ez a bizonytalanság a tökéletes lehetőséget kínálja, és a kelet-indiai vállalat fokozatosan megnövekedett hatalmat és irányítást tudott elérni Indiában. Végül ez a vállalat létrehozott egy katonai és saját közigazgatási szerveket. A kelet-indiai társaság részvényesei találkozókat tartottak a brit kolónia jövőjéről szóló döntések meghozatalára.

1813-ra a brit kormány úgy döntött, hogy eltávolítja a kelet-indiai vállalat hatalmát és monopóliumát, arra kényszerítve a vállalatot, hogy a brit kormány nevében dolgozzon. 1857-ben az indiai állampolgárok részt vettek az indiai lázadásban, ami a brit gyarmati iroda száműzetését okozza a végső Mughal császár, Bahadur Shah II. Ez a lépés lehetővé tette a brit kormány számára, hogy teljes mértékben ellenőrizze az indiai szubkontinint.

A Mughal-dinasztia: a császárok története, akik megépítették és elpusztították a birodalmat

Rang	Mughal császár	A szabály időtartama
1	Bábur	1526 - 1530
2	Humayun	1530 - 1540 1555 - 1556
3	Akbar	1556 - 1605
4	Jahangir	1605-1627
5	Shahryar (de facto)	1627 - 1628
6	Shah Jahan	1628 - 1658
7	Aurangzeb	1658 - 1707
8	Muhammad Azam Shah (névleges)	1707
9	Bahadur Shah I	1707 - 1712
10	Jahandar Shah	1712 - 1713
11	Farrukhsiyar	1713 - 1719
12	Rafi ud-Darajat	1719
13	Shah Jahan II	1719
14	Muhammad Shah	1719 - 1748
15	Ahmad Shah Bahadur	1748 - 1754
16	Alamgir II	1754 - 1759
17	Shah Jahan III (névleges)	1759 - 1760
18	Shah Alam II	1760 - 1806
19	Jahan Shah IV (névleges)	1788
20	Akbar II	1806-1837
21	Bahadur Shah II	1837 - 1857