Mit jelent a „Nemzetközi vizek” kifejezés?

Az International Waters kifejezés olyan vizekre utal, amelyek nem tartoznak egyetlen nemzethez sem. A nemzetközi vizek akkor képződnek, amikor a víztest átlépi a nemzetközi határokat, így semmilyen állami területi határhoz nem rendel. Az államhatárokon átnyúló víztestek a tavak, folyók, torkolatok, vizes élőhelyek és víztartó rétegek. Az óceánok, a regionális tengerek és a hatalmas tengeri ökoszisztémák gyakran túlmutatnak a nemzetközi határokon. Mindkét esemény közös kifejezése a „Terra nullius” (latin, nem ember földje), ami azt jelenti, hogy a föld / vizek senkihez nem tartoznak. Mivel egyetlen nemzet vagy állam sem tudja irányítani a vizeket, mindegyikük rendelkezik a szabályozatlan szabadsággal, hogy részt vegyen a vízzel kapcsolatos tevékenységekben, például a halászatban, olyan infrastruktúrák létrehozása, mint a kábelek és a csővezetékek, valamint a kutatás más tevékenységek között. A nemzetközi vizek nyílt tengerként is ismertek. A kifejezés a latin nevű mare liberum-ból származik, amelyet nyílt tengerként fordítottak le.

Egyezmény a nemzetközi vizekről

A nyílt tengerek létesítését 1958-ban a tengerekről szóló egyezmény hozta létre, és 63 aláírót tartalmaz. A magas tenger fogalma két dolgot jelent: 1) Egyetlen állam sem jogosíthatja fel törvényét a víz bármely részére, és 2) a területi határon kívüli tenger minden része magas tenger. A tengerekről szóló egyezmény az ENSZ tengerjogi egyezményén alapul. Az egyezmény gazdasági övezeteket hozott létre 200 tengeri mérföldre a parti partok alapvonaltól a víztestig. Az exkluzív gazdasági övezetekben a vízi tevékenységek minden formája a szomszédos országok szuverenitása alá tartozik, és magában foglalja a tengerfenéken található természeti erőforrásokat.

Nemzetközi vízi viták

Vannak fenyegető viták a világ egyes víztestei területi státuszáról.

A Jeges-tenger

A poláris víztest az Európai Unió tagjai és négy másik nemzet között van, köztük Kanada, Dánia, Oroszország és Norvégia. Míg a négy a víztest bizonyos részeit belső vizeknek tekinti, az EU azt állítja, hogy az Északi-sark egy teljesen nemzetközi víztest.

A Dél-Kínai-tenger

Az olyan országok, mint India, Japán, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság úgy vélik, hogy a Dél-Kínai-tenger a nemzetközi víztest. Azt is elutasítják minden olyan álláspontot, miszerint a nemzetek, amelyek az említett vizeken halászatot folytattak az ENSZ tengerjogi törvényjavaslatának harmadik konferenciáján, meg kell osztaniuk a területi vizekhez tartozó erőforrásokat, ebben az esetben Kínát. Egyéb vitatott víztestek a japán Okinotorishima sziget és Ausztrália déli óceánja. A formális szabályozást hiányzó területi vizek bűnözéshez, illegális tevékenységekhez és ezeken a vizeken történő dömpinghez vezetnek. Jó példa erre az indiai-óceáni Szomália része. A nyílt tengeren végzett kalózkodást és egyéb bűncselekményeket az egyetemes joghatósági szabályokban meghatározott bármely nemzet kezelheti. A kizárólagos gazdasági övezeteken / területi vizeken / belsö vizeken elkövetett bűncselekményeket azonban a „tulajdonosok” szabályozhatják.

Együttműködés

Az évszázadok folyamán a víz jelentős konfliktusforrás volt a szomszédos nemzetek között. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a víztestek megfelelő kezelése a szomszédos nemzetek közötti együttműködés forrása. Az ilyen együttműködés elősegíti a nagyobb társadalmi-gazdasági együttműködést, amely potenciálisan a tagállamok növekedéséhez és fejlődéséhez vezethet.