Mit jelent az urbanizáció?

Meghatározott urbanizáció

A vidéki és városi migráció az elmúlt évszázadok jellegzetessége volt, és világszerte megváltoztatta a tájképeket. A modernizáció és az iparosodás a föld vidéki lakosságának jelentős százalékát vonzotta a jövőbe irányuló pénzügyi biztonság kereséséhez, amikor városba költözik, ahol több munkalehetőség áll rendelkezésre, és magasabb fizetést kínálhat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2008-ban kijelentette, hogy a világ népének mintegy fele dolgozik és él városokban. Azt is kijelentette, hogy a tendencia várhatóan 2050-ig folytatódik, és a fejlett országokban az emberek 86% -a és a városi területeken élő fejlődő országokban 64% -aa. Ázsia és Afrika többet fog látni a vidéki-városi mozgalomról, mint bárhol máshol.

Country vs. City Life

A vidéki társadalom alapvetően egy helyi szintű életstílus, melyet intim kölcsönhatások, szoros kapcsolatok és szomszédos együttműködés dominál. A városi társadalom azonban sokkal összetettebb rendszerré fejlődött, amely nagyobb jelentőséget tulajdonít a versenyképesség jellemzőinek, a felszíni kapcsolatoknak és a távoli kölcsönhatásoknak. Az a lehetőség, hogy megszabaduljunk a vidéki kultúra által támasztott korlátoktól, az is az egyik oka annak, hogy ez a migráció történik, és különösen népszerű a világ fiatal vidéki népei körében. Egy városi terület gyakran bonyolult nagyvárosi társadalomban alakul ki, amely magában foglalja saját városi központjait, városait, városait és a környező elővárosi és vidéki területeket, amelyek közös infrastruktúrát, lakhatást és ipart használnak. Ennek eredményeképpen az emberek olyan helyekre költöznek, amelyek több lehetőséget kínálnak.

Miért kell a városba mozdulni?

Az embereket a városba vonzza egy központosított rendszer, amely magában foglalja a napi szolgáltatásokat, a foglalkoztatási lehetőségeket és a gazdagságot. Hagyományosan a munkahelyeket és a magasabb fizetést kínáló vállalkozások általában a városokban találhatók. A túlélés hatással lehet a vidéki repülésre is, mivel a természeti csapások gyakran a legsúlyosabban érintik azokat a mezőgazdasági területeket, ahol a sürgősségi szolgálatok szinte nem léteznek. Az árukhoz való hozzáférés szintén a városokba történő migrációhoz vezet. A vidéki életstílust, mint a földterületet, gyakran a fiatalabb generációk látják, mint elbűvölő és kimerítő. A gyors városi migrációból eredő egyik probléma a nagyvárosokban a nyomornegyedek kialakulása, és az a tény, hogy ezek a "elbűvölő" területek néhány évente vagy úgy néznek ki, hogy gazdasági válságban szenvednek.

Történelmi népesség eltolódás

A legtöbb vidéki ember a városok vagy a városi területek, amelyek az iparágban, a kereskedelemben és a kereskedelemben fellendülnek. Egyiptomi és Mesopotámia legkorábbi ősi városaitól a 18. századig a regionális közösségeknek a mezőgazdaság, a kereskedelem és a gyártás egyensúlya volt a mezőgazdasági rendszer korai szakaszai miatt. A 18. század végén azonban ez az egyensúly felborult a gyors ipari és mezőgazdasági forradalmakkal, aminek következtében a városi lakosság ugrásszerűen nőtt a 19. században, különösen azért, mert a gépesített mezőgazdaság egyre nagyobb számban helyettesítette a mezőgazdasági munkásokat. A városi népesség aránya szerint az Egyesült Államok 28% -kal nőtt, 41% -át Poroszországban, 37% -át Franciaországban és 72% -át Angliában 1801-től 1891.-ig. Ez a demográfiai változás példátlan volt az emberi történelemben.

Regionális trendek és definíciók

A ma fejlődő és fejlett országokban a vidéki és városi fogalmak nem mindig azonosak. Ugyanez a kifejezés nem hordozza ugyanazokat a környezeti és életkörülményeket, mint a világ számos részén szokásosan meghatározott. A „vidéki” kifejezés egy kis falut jelenthet, de egyesek számára szigorúbban utal a megélhetést biztosító gazdálkodásra a modern kényelmi eszközök és infrastruktúra nélkül. Ázsia legtöbb fejlődő országában a városi városok már lehetnek gyártott árukkal és néhány szolgáltatással, de Afrikában a városi viszonylag magas írástudással rendelkező helyeket jelenthet, még akkor is, ha a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kevés vagy mellette van, beleértve a villamos energiát. Afrikában számos úgynevezett „városi terület” megtartja lakóinak vidéki társadalom szokásait és hagyományait. Lényegében az afrikai városi területek lakossága nőhet, de az élet- és környezeti feltételek lényegében azonosak. Valójában a nagy afrikai városok nyomornegyedében élő sokak életminősége alacsonyabb és a modern szolgáltatásokhoz való hozzáférés alacsonyabb, mint a hagyományos afrikai gazdálkodási és halászati ​​falvakban.