Milyen típusú kormánynak van Ausztria?

Ausztria kormánya

Ausztria kormányát reprezentatív demokrácia keretein belül végzik. Ausztria kétkamarás parlamenti rendszerrel rendelkezik, és két álláspontot vezet: a szövetségi elnök és a szövetségi kancellár. Az osztrák alkotmány három kormányzati ágat hozott létre a hatalmak szétválasztásának biztosítása érdekében: végrehajtó, jogalkotási és igazságügyi. Ez a cikk közelebbről megvizsgálja mindegyiket.

Végrehajtó hatalom

Ausztria végrehajtó ága az elnökből, a kancellárból és a miniszterekből áll. Az elnököt az általános lakosság választja meg, hogy hatéves időtartamra szolgáljon és államfőként járjon el. Az ebben a pozícióban lévő személynek az Alkotmány szerint több hatásköre van, beleértve a kancellárt, a Legfelsőbb Bíróság bíráit, a Minisztertanácsot és a katonatiszteket. A gyakorlatban azonban az elnök a nemzet és a nemzeti identitás szimbóluma.

A kancellár a kormányfő, és az elnök nevezi ki. Az ebben a pozícióban lévő személy vezeti a miniszter kabinetjét, és az ausztriai kormány legerősebb személyének tekinthető. A kancellár felelős az Alkotmánybírósági határozatok, új törvények, új szerződések, háborús nyilatkozatok és új eljárási szabályok bejelentéséért. Ezenkívül ez a pozíció a tartományi kormányzatokkal is együttmûködik, amikor egy törvényjavaslat további jóváhagyást igényel, és az elnököt követõen aláírja a számlák igazolását.

A Miniszterek Tanácsa az egyes kormányzati szervek vezetőiből áll. Minden miniszter felelős a szolgálatának megfelelő kezeléséért. Ez a Tanács a jogalkotó vagy az Alkotmánybíróság által elfogadott határozatokat végzi.

Törvényhozó hatalom

A jogalkotási ág egy kétkamarás parlamentből áll, amely a Nemzeti Tanács és a Szövetségi Közgyűlés között van.

A Nemzeti Tanács 183 főből áll, akiket az általános népesség választ, és arányos képviseleten alapul. Minden tag 5 évre szól. Ez a jogalkotó testület felelős a számlák átvételéért - mielőtt ezek a számlák törvényessé válnának, azokat a Szövetségi Közgyűlésnek jóvá kell hagynia. Ha a Szövetségi Közgyűlés vétózza a törvényjavaslatokat, a Nemzeti Tanács még többségi szavazással átadhatja őket az elnöki jóváhagyásnak.

A Szövetségi Közgyűlés a Parlament felső házának tekinthető, bár a Nemzeti Tanácsnak több hatalma van. A szövetségi közgyűlés 61 helyből áll, amelyeket az állami törvényhozók választanak ki 5 vagy 6 évre.

Igazságügyi ág

Ausztriában az igazságszolgáltatási ág függetlenül működik a jogalkotó és végrehajtó ágaktól. Egyedülálló, hogy itt minden bíróságnak szövetségi hatósága van. Ezek a bíróságok a közjogot, a büntetőjogot, a polgári jogot, a közigazgatási jogot és a menedékjogot érintő ügyeket tárgyalják. A közigazgatási jog ügyének meghallgatása során a bírák az Igazságügyi Minisztérium alá tartoznak. Kerületi szinten Ausztria 134 bírósággal rendelkezik. Regionális szinten 18 bíróság van. Négy bíróság az egész ország fellebbviteli bíróságaként működik, a Legfelsőbb Bíróság pedig a végső fellebbviteli bíróság. Az Alkotmánybíróság felügyeli az alkotmányos hatósági és polgári ügyeket. A bírósági bírákat a szövetségi kormány nevezi ki, hogy életre szóljon.