Milyen típusú kormány van Szlovéniában?

Szlovénia az egyik legfiatalabb európai ország, amely 1991-ben önálló államgá vált, Jugoszlávia összeomlása után. Nem sokkal ezután Szlovénia az Egyesült Nemzetek 176. tagja és az Európai Unió társult tagja. Közép-Európában található Szlovéniát Olaszország, Horvátország, Magyarország és Ausztria határolja, valamint az Adriai-tengert délnyugatra.

Szlovénia kormánya egy parlamenti rendszerrel rendelkező reprezentatív demokratikus köztársaságban szerveződik. Ez a rendszer már a Jugoszlávia 1992-es felbomlása előtt állt fenn. Az 1991 decemberében elfogadott alkotmánya három kormányzati ágat hoz létre: végrehajtó, jogalkotó és igazságügyi. E dokumentum szerint Szlovénia elnöke és miniszterelnöke is. Ez a cikk közelebbről megvizsgálja a szlovén kormány különböző összetevőit.

Szlovénia kormányának végrehajtó ága

A végrehajtó hatalmat az elnök, a miniszterelnök és a minisztertanács alkotja. Ezt gyakran nevezik Szlovénia kormányának.

Az elnök elsődlegesen nemzeti országvezetőként jár el. Az ebben a pozícióban lévő személyt az általános lakosság választja 5 éves időtartamra, és 2 egymást követő ciklusban van. Az elnök kinevezi a miniszterelnököt, általában az Országgyűlésen a többséggel rendelkező politikai párt vezetőjét választja. Emellett az elnök a hadsereg főparancsnoka.

Szlovénia miniszterelnöke több politikai hatalommal rendelkezik, mint az elnök. Az ebben a pozícióban lévő személyt az elnök nevezi ki, és az Országgyűlés hivatalosan megválasztja. A miniszterelnök felelős a Minisztertanács feladatainak felügyeletéért, biztosítva a jogszabályok helyes végrehajtását, és válaszol a Parlamentnek. Ezenkívül ez a pozíció számlákat vezethet be a Parlamentnek, elkészítheti a nemzeti költségvetést, és kezelheti a nemzetközi ügyeket.

Szlovénia kormányának jogalkotási ága

A szlovén parlament az Országgyűlésből és a Nemzeti Tanácsból áll. Minden jogalkotási feladatot ellátnak.

Az Országgyűlés, mint a Parlament felső háza, általában nemzeti parlamentnek nevezik. 90 tagból áll, akik 4 évre szólnak. Az Országgyűlés választásai a pártlisták arányos képviselete alapján kerülnek megrendezésre 88 tag és 2 tagot az olasz és a magyar nyelvű kisebbségi lakosság választ. Ez a két képviselő abszolút vétójoggal rendelkezik az etnikai csoportjaikra vonatkozó jogszabályok tekintetében. Jelenleg a Modern Központ Párt többségi szabálya van, 35 férőhelyes.

A Nemzeti Tanács 40 tagból áll, akiket a következő érdekek képviselnek: helyi (22), nem kereskedelmi tevékenység (6), munkavállalók (4), munkáltatók (4) és független szakemberek (4). Noha ezeknek az egyéneknek jogalkotási feladata van, nem szavaznak a jogszabályok elfogadására. A nemzeti tanács tagjai 5 évre szólnak, és nem az általános népesség választja. Ez a részvétel az Országgyűléssel együtt az, hogy az Alkotmány azonosítja Szlovénia jogalkotási ágát, mint nem teljes mértékben kétkamarás.

Szlovénia kormányának bírósági ága

Szlovénia igazságügyi ága független a végrehajtó és a jogalkotási ágtól. Háromféle bíróságból áll. Az elsőfokú rendes bíróságok szakterületekre, köztük polgári, büntetőjogi, közigazgatási, munkaügyi és szociális biztonságra oszlanak. Ezek a bíróságok helyi és kerületi szinten léteznek. A második szint a fellebbviteli bíróságok. Az ország legfelsőbb bíróságai a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság. A Legfelsőbb Bíróság a végső fellebbviteli bíróság, és az Alkotmánybíróság meghallgatja az alkotmányos értelmezést.