Milyen típusú kormány van Kazahsztánban?
Kazahsztán középkori történelme különböző népek, például a Yueban, a törökök, a mongolok és az arabok foglalkozásával foglalkozik. A kazah kánát 1465-től 1731-ig uralkodott a térségben, amíg az orosz birodalom behatolt a kazah területre. A rövid életű Alash Autonómiát (1917-1920) 1991-ig a Szovjetunió követte, amikor a Kazah Köztársaságot bevezette. Nursultan Nazarbayev az országot az első megválasztott elnökként vezette, és azóta is megtartotta pozícióját. A Világgazdasági Fórum 2015-ben a kormányhatékonysági index tekintetében Kazahsztánban az 50. helyen állt.
Kazahsztán kormányának végrehajtó ága
Kazahsztán elnökét ötévente népszavazással választják. Az elnök a miniszterelnök és az első miniszterelnök-helyettes kinevezését teszi lehetővé. A Miniszterek Tanácsa szintén kinevezi az elnököt. Az elnök Kazahsztán a fegyveres erők főparancsnoka. Megtartja a Kazahsztán parlament által jóváhagyott vétójogot. Nazarbajev elnök úr még több hatalmat adott hozzá az elnökválasztás útján. Most feloszthatja a Parlamentet, kinevezheti a városok és régiók adminisztratív vezetőit, kinevezheti és elbocsáthatja a kormányt, népszavazásokat kezdeményezhet, és alkotmánymódosításokat kezdeményezhet. Az ország miniszterelnöke elnököl a Miniszterek Tanácsában. Kazahsztánban három miniszterelnök-helyettes van 17 miniszter mellett. A miniszterelnök megbízatása Nazarbayev elnök utasítása alapján történik.
Kazahsztán kormányának jogalkotási ága
Két kamara végrehajtja a jogalkotási feladatokat Kazahsztánban. 77 ülőhely van a Közgyűlésben vagy a Mazhilisben, ahol tíz hely arányos képviselet, a többi 67 pedig együléses választókerület. A közgyűlés tagjait négy évre választják. A szenátus 47 tagból áll, akik közül hét az elnöktől kapja meg a kinevezéseket, a másik 40 pedig a helyi közgyűlés választja meg kétüléses választókerületekben hatéves időtartamra. Az egykori elnökök ex officio szenátorok is az életért. A Parlamentben előterjesztett jogszabályok többségét a kormány javasolja.
Kazahsztán kormányának bírósági ága
Kazahsztán igazságügyi struktúrája helyi és regionális bíróságokat tartalmaz. Nemzeti szinten a Legfelsőbb Bíróság 44 bíróval rendelkezik. A helyi bíróságok Kazahsztán elsőfokú bíróságai, és kevésbé súlyos bűncselekményeket, köztük a vandalizmust adnak közönségnek. A regionális bíróságok komoly eseteket próbálnak meg, és e bíróságok fellebbezéseit a Legfelsőbb Bíróságon meghallgatják. A regionális bíróságok a helyi bíróságok nélküli vidéki területek ügyeit is közlik, és a helyi bíróságoktól is fellebbezéseket kapnak. Az Igazságügyi Minisztérium az alsóbb szintű bírák listáját jóváhagyásra javasolja az elnök számára. A regionális bírákat a Kazahsztán elnök nevezi ki a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács kinevezésével. Kazahsztán Legfelsőbb Igazságügyi Tanácsa felhatalmazást kap a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére, és a szenátus jóváhagyja nevüket. Az ország alkotmánya egy hét tagú alkotmányos tanács létrehozását írja elő. A Tanács felhatalmazást kap, hogy döntsön a Kazahsztán parlament által elfogadott jogszabály alkotmányosságáról. A Tanács továbbá meghatározza a népszavazások és a választások kihívásait, valamint felhatalmazást kap az alkotmány értelmezésére is.
