Milyen típusú kormány van Algériában?

1991-től 2002-ig Algéria egy polgárháborúba zárult, amely a kormányt az iszlám lázadó csoportok ellen irányította. Több mint 100 000 ember halt meg az algériai polgárháborúban, ami a kormány győzelmét eredményezte. Az ország biztonsága és politikai stabilitása azóta javult. Algéria 1976. évi alkotmányát 1979-ben módosították, majd 1988-ban, 1989-ben és 1996-ban módosították. Ezt az Alkotmányt 2008-ban tovább módosították, és 2016-ban egy másik Alkotmányt is elfogadtak. A nemzet többpárti állam, és több mint 40 jogi, politikai a felek. Több forrás is egyetért azzal, hogy az algériai hatalom nem az alkotmányos szervein nyugszik, hanem más informális hatáskörökkel, amelyek a hadseregtől az uralkodó párt férfiakig terjednek.

Algéria kormányának végrehajtó ága

Az Algériai államfő feladatait az elnök végzi. Az ország általános választójoggal rendelkezik, és az államfőt öt évre választja. Az algériai elnök betölti a szükséges szerepet az Algéria népi fegyveres erőszakos parancsnoka főparancsnokaként. Továbbá kinevezi a miniszterelnököt, és a Miniszterek Tanácsát a Magas-Biztonsági Tanács mellett vezeti. A miniszterelnök viszont kinevezi a Miniszterek Tanácsának tagjait.

Algéria kormányának jogalkotási ága

Az algériai jogalkotási feladatokat két kamara hajtja végre, nevezetesen a Népi Nemzetgyűlés és a Nemzetek Tanácsa. Ez utóbbi a felső kamra, és 144 ülőhellyel rendelkezik. 48 tagot kapnak az elnökből, míg a többi 96 közvetetten megválasztott. A nemzetek üléseit egy elnök tölti be, akit két alelnök helyettesít. A Népi Nemzetgyűlés az alsó kamara, és 462 taggal rendelkezik. A tagokat a választók választják, és nyolc helyet foglalnak el a külföldön élő polgárok számára. Az intézmény tagjait ötéves időtartamra arányos képviselet útján szavazzák.

Algéria kormányának bírósági ága

Az algériai bírósági rendszer polgári és katonai bíróságokat tartalmaz. Mindegyik Wilayat (tartomány) rendelkezik az elsőfokú bírósággal, amely polgári és büntető ügyeket próbál ki. Az iszlám törvény (Shari'a) a polgári bíróságok szociális ügyeinek megoldására szolgál. A katonai bíróságok a katonai személyzetet érintő katonai ügyekben közönséget adnak. Bizonyos esetekben a katonai bíróságok a civilekkel kapcsolatos ügyeket döntöttek a terrorizmus és más, a biztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kapcsán. Az Alkotmányos Tanács felhatalmazást kap a törvények, szerződések és szabályozás alkotmányosságának felülvizsgálatára, bár nem része az igazságszolgáltatásnak. Algéria igazságszolgáltatási rendszerének tetején a Legfelsőbb Bíróság. Annak ellenére, hogy az algériai alkotmány független bírói testületet ír elő, a végrehajtó hatalma korlátozott. Az elnök például kinevezheti és elbocsáthatja a bírákat a Parlament jóváhagyása nélkül.

Algéria adminisztrációja

Algéria 48 tartományra oszlik (wilaya), és mindegyiküket kormányzó vezeti (walis). A kormányzók felelősek a belügyminiszternek. A wilaya-t daïrákra osztják, amelyek tovább oszlanak kommunákra. A választott közgyűlés kezeli a wilayákat és a községeket.

Az algériai kormány előtt álló problémák

Az algériai népességnövekedés a városi migrációt váltotta ki, ahol a szociális szolgáltatások nem kielégítőek az ilyen népességnövekedés kezeléséhez. Az országot tovább sújtja az alulfoglalkoztatás és a munkanélküliség, valamint az elégtelen ipari termelékenység. A gazdaság liberalizálása, a foglalkoztatás ösztönzése és a nemzet nemzetközi versenyképességének biztosítása érdekében 1993-ban indult el egy gazdasági program.