Milyen okai és következményei vannak a terméshibáknak?
A terméskiesés egyszerűen meghatározható olyan helyzetként, amelyben a gazdaság valamennyi növénye elveszik. Ahhoz, hogy a helyzetet terméskárosodásnak lehessen tekinteni, eléggé súlyosnak kell lennie ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja a gazdálkodókat, a fogyasztókat és a gazdaságot. A terméskiesés eredménye általában befolyásolja a gazdálkodók jövedelmét, csökkenti a fogyasztásra rendelkezésre álló élelmiszerek mennyiségét, és negatívan befolyásolja az ország gazdaságát is, különösen akkor, ha mezőgazdaságfüggő gazdaság.
A terméshiba okai
Káros éghajlati viszonyok
A kedvezőtlen éghajlati viszonyok a legvalószínűbbek a terméskiesés okainak listáján. A kedvezőtlen időjárási viszonyok közé tartoznak olyan körülmények is, amelyek túlságosan kemények a termények túléléséhez, beleértve a rendkívül hideg vagy rendkívül meleg hőmérsékletet. Ezek a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a növények a szárító nap miatt kiszáradnak, vagy rendkívül hideg körülmények miatt nem nőnek fel.
Előre nem látható időjárási viszonyok
A közelmúltban az éghajlati és időjárási viszonyok meglehetősen kiszámíthatatlanok voltak. A termesztési évszakok sorrendjét az időjárási viszonyok állandó változása megszakította. Például egy hosszabb aszály, hosszabb nedves szezon, gyors árvizek és teljes szezonváltás. A kiszámíthatatlan időjárási viszonyok a globális felmelegedés és más emberi tevékenységek eredménye.
Kártevők és betegségek
Számos kártevő befolyásolja a növények növekedését a mezőkben. Ezen kártevők némelyike drága a megfékezésre. Például a fejlődő világ legtöbb mezőgazdasági termelője figyelemmel kíséri, hogy a növényeket a kártevők, mint például a hadsereg, a szárfúró, a fekete vágóféreg és az ázsiai kert bogarak fogyasztják, egyszerűen azért, mert nincs pénzük a növényvédő szerek megvásárlására. Vannak olyan betegségek is, amelyek terméskieséshez vezetnek. Ezek közül a betegségek közül néhány a levélfolt, a pythium és a déli rozsda. A kártevők és a betegségek, ha azokat nem fedezték fel és nem kezelik elég korán, nagy terméskieséshez vezethetnek.
Gyenge gazdálkodási gyakorlat
A gyenge gazdálkodási módszerek és technikák terméskieséshez is vezetnek. A gyenge gazdálkodási módszerek többnyire a modern gazdálkodási technikák ismeretének hiánya és a gazdálkodásban a technológia befogadására szolgáló források hiánya. A termesztési módszerek, amelyek esetleg terméskieséshez vezethetnek, magukban foglalják a mono-vágást és a műtrágyák és a növényvédő szerek nem alkalmazását. Az új és a kiváló gazdálkodási módszerek alkalmazása és gyakorlata hosszú távon korlátozza és csökkenti a terméshibát.
Emberi tevékenységek
Számos emberi tevékenység van hatással a növények jólétére a mezőkben. A durva vegyi anyagok alkalmazása a növények elszíneződéséhez vezethet. Az egyéb olyan műveletek, amelyek terméskieséshez vezethetnek, az ipari hulladékok gyenge ártalmatlanítása, ami növelheti az üvegházhatást okozó gázok légköri szintjét. Ezeknek a gázoknak, mint például a kén-dioxidnak a hatása a savas eső eleséséhez és a levélpórusok eltömődéséhez vezet. Ezek a jelenségek terméscsökkenéshez vezetnek, és a végeredmény a terméshiba.
A gazdálkodók figyelmen kívül hagyása
Habár nem tekinthető a terméskiesés egyik fő okának, a mezőgazdasági termelők által a mezőkben elkövetett növények elhanyagolása a katasztrófához vezethet. A gazdálkodó termesztheti növényeit, de nem gondoskodik róluk, különösen a növekedés alapvető szakaszaiban, mint például a virágzás és a termés. Az elhagyott növények minimális vagy egyáltalán nem fognak betakarítani.
A terméshiba következményei
Élelmiszerárak emelkedése
A terméshibák az élelmiszerárak felgyorsulásához vezetnek. Az élelmiszerek hiánya és a magas kereslet egyértelműen magasabb élelmiszerárakhoz vezet, ami sok ember számára meglehetősen drága.
Éhezés
A lakosság keresletének fenntartásához elegendő élelmiszer hiánya éhséghez vezet. Ha a helyzet továbbra is fennáll, a lakosság mindenképpen halálra éhen. A fennmaradó populációk, amelyek túlélhetik az éhség fájdalmát, végül alultápláltak, mivel a testükben nincs élelmiszer vagy bizonyos tápanyagok. A terméskiesés nemcsak az embereket érinti, hanem az állatokat is érintik. Ha az állati takarmányként használt növények is valamilyen oknál fogva meghiúsulnak, akkor az állatokat biztosan fenyegeti az éhezés veszélye.
Az agráralapú iparágak meghibásodása
Azok a iparágak, amelyek nyersanyagként használják a növényeket, általában érinti a terméshibát. Ezek az iparágak magukban foglalják az élelmiszer-feldolgozó iparágakat és a ruházati iparágakat, például a gyapotot. Ha az iparágak nem rendelkeznek következetes nyersanyagellátással, akkor valószínűleg lezárják őket. Ha az agráralapú iparágak egy országban lezárulnak, sokan elveszítik foglalkoztatásukat.
Gazdag gazdaság
A terméskiesés különböző szögek hatására a gazdaságot érinti. A hatás általában kedvezőtlenebb a fejlődő országokban, ahol a növénytermesztés többnyire a gazdaság gerincét képezi. Ha nincs elegendő élelmiszerellátás, amit a terméskiesés okoz, a legtöbb esetben a kormány kénytelen arra, hogy élelmiszereket importáljon többlet élelmiszerrel rendelkező országokból. Az olyan élelmiszerek importálása, amelyeket a gazdálkodók sikeresen tudtak termeszteni, magasabb kormányzati kiadásokhoz vezet. Az állatállomány nagy számban történő elvesztése és az agráralapú iparágak leállítása szintén a gazdaság romlásához vezethet. A kormánynak nincs bevételi forrása, ha az iparágak bezárnak vagy nem tudnak több jövedelmet generálni.
Terméshiba leküzdése
A terméskiesés következményei nagyon frusztrálóak lehetnek a kormány, a fogyasztók és a gazdálkodók számára. Szükséges, hogy a kormány és más érintett felek figyeljenek a terméskiesés csökkentésére és megfékezésére.
De hogyan lehetne megkérdezni, hogy a terméskiesés csökken? Először is, a kormánynak és a gazdálkodóknak olyan jó gazdálkodási módszerekbe kell befektetniük, mint a műtrágyák és a peszticidek alkalmazása. Másodszor, a változó időjárási viszonyok által hátrányosan érintett területeken a gazdálkodókat ösztönözni kell az ilyen időjárási viszonyokhoz igazított növények termesztésére. Harmadszor, azoknak az országoknak a kormányai, amelyeknek fő gazdasági tevékenységük a mezőgazdaság, támogatniuk kell a gazdálkodókat, és oktatási tevékenységeket kell nyújtaniuk a terméskiesés csökkentésére. Végül szükséges, hogy a kormány és más érdekelt felek befektessenek a tároló létesítményekbe. A tároló létesítmények hosszú távon megőrzik az élelmiszer-terményeket.
