Mik a globális katasztrofális kockázatok antropogén forrásai?
A Föld már évezredek óta létezett, mióta mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt alakult. Történelme során a Föld számos változáson ment keresztül összetételében, hőmérsékletében és légkörében, hogy az élethez szükséges ideális feltételeket biztosítsa. Mint domináns faj, az emberek katasztrofális hatást gyakoroltak a Földre a szennyezett szennyezés és az egész ökoszisztémák megsemmisítése révén. Az emberiséget még a tudósok is rámutatták, mint a Föld pusztulásának valószínű oka. A globális katasztrofális kockázatú antropogén források az emberi tevékenység, amely a modern emberi civilizáció világméretű megsemmisítésének valószínű okaként mutatott rá.
A biotechnológia fejlődésével kapcsolatos kockázatok
Miközben az emberek nagy lépéseket tesznek a biotechnológiában, megváltoztatva a genetikai összetételét a kutatási vagy orvosi célokra, sok tudós látja ezeket a biológiailag megtervezett organizmusokat a globális katasztrofális kockázat lehetséges okaként. A tudósok úgy vélik, hogy ha az emberi túléléshez szükséges organizmusok biotechnológiai kísérletei haywire, akkor ez az emberiség kihalásához vezetne. Az ilyen organizmusok közé tartoznak a bélbaktériumok és az esszenciális növények döntő beporzói. A biotechnológia megváltoztathatja a halálos kórokozók virulenciáját is, így a mesterséges kórokozók elpusztíthatók a modern orvostudományban. Ilyen esemény például az ausztráliai közelmúltbeli kutatások, amikor a tudósok tévesen megváltoztatták az egéroxid vírus jellemzőit, és ezáltal a vírus legyőzhetetlen törzsét hozta létre, amelyet még vakcinázás sem tudott megtartani. A biotechnológiai kockázat valódi, és a globális katasztrófa egyik legvalószínűbb forrásaként szerepel, mivel a kórokozók képesek nagy területre kiterjedően elterjedni, és a szóródás megakadályozására a közeli lehetetlen feladat. A biotechnológia kockázatát a biotechnológiai folyamat alacsony költsége is befolyásolja, amely eredetileg néhány világszínvonalú laboratórium kizárólagos területe volt. Noha kevés olyan ország, mint az Egyesült Államok rendelkezik a veszélyes kórokozók kutatására vonatkozó jogszabályokkal, sok országban hiányoznak az ilyen jogszabályok, amelyek lehetővé teszik rendkívül veszélyes, szabályozatlan bio-technikai tevékenységeket.
A Cyberattacks lehetséges kockázatai
A világ háborúja fokozatosan mozog a hagyományos fizikai támadásoktól a számítógépes támadásokig. A számítógépes szoftverek, szerverek vagy országok által használt, a másik fél tulajdonában lévő számítógépes szoftverek, hardverek vagy digitális információk szabotikus támadások és szemantikus támadások által ismert szabadalmaztatására használt kihasználatlan manőverek. Ezeket a támadásokat általában névtelenül hajtják végre, és lehetnek cyberterrorizmus, számítógépes kampányok vagy cyberwarfare formában. Míg a legtöbb múltbeli kiirtás általában kis léptékben, a személyi számítógépekre vagy a nagyvállalatok szervereire összpontosítva, a tudósok úgy vélik, hogy az olyan kritikus infrastruktúrákra, mint például a nemzetközi bankokhoz tartozó szerverek, vagy a nagy teljesítményű infrastruktúrák, globális szinten potenciálisan katasztrofálisak voltak.
A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatos kockázatok
A globális katasztrofális kockázat másik antropogén forrása a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia világának átvételének témája népszerűen számos irodalmi alkotásban, például képregényben és filmben ábrázolódik. Az első számítógép létrehozása óta a 20. században a számítástechnikai fejlesztések ugrásszerűen nőttek, a számítógépek pedig hatékonyabbá váltak. A modern kor robotjai félig autonómak lettek, és nem függenek az emberi kontrolltól. Vannak azonban attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia röviddel felülmúlja az emberi intelligenciát, és végül megszünteti az emberiséget, mint a domináns globális fajokat. A híres tudósok és feltalálók, mint Bill Gates, Stephen Hawking és Elon Musk mindannyian kijelentették a mesterséges intelligencia kialakulásának lehetőségét olyan pontra, ahol lehetetlenné válik, hogy az emberek irányíthassák, ami olyan esemény, amely katasztrofális hatással lesz az emberi fajra. Vernor Vinge, aki ismert, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségét az ember intelligenciájának „szingularitáriusnak” nevezett filozófiájában tanulmányozza, azt is kijelentette, hogy az emberiség a kihalás veszélye volt, ha a robotok intelligensebbé válnak, mint az emberi intelligencia. Az autonóm mesterséges intelligencia emberiségre gyakorolt hatásainak tanulmányozására a tudósok az emberek és csimpánzok kölcsönhatását példaként használják, ahol az emberi tevékenység a csimpánzok túlélését diktálja. Az emberi-csimpánz forgatókönyv segítségével láthatjuk a potenciális veszélyt a mesterséges intelligencia az emberi túlélésre. Számos forgatókönyvet javasolnak a mesterséges intelligencia felemeléséhez, de két kategóriába sorolhatók: a mesterséges intelligencia technikai meghibásodása és a mesterséges intelligencia filozófiai hibája. Sok tudós egyetért abban, hogy egy ilyen esemény szinte lehetetlen megjósolni, mivel az antropomorfizmus a mesterséges intelligencia elfogultságaként működik.
A globális nukleáris háború lehetősége
Gyakori meggyőződés, hogy a világ jelenleg a legbékésebb időszakában van a történelemben, annak ellenére, hogy a médiában ábrázolt komor érzékelés. A világ viszonylagos béke azonban nem állította meg az országokat a halálos fegyverek tömeges termeléséből, és a világ minden nagyobb gazdasága rendelkezik a katonai arzenál elképesztő mennyiségével. Oroszországról és az Egyesült Államokról ismert, hogy 14 700 nukleáris fegyverrel rendelkeznek, ami a világ nukleáris arzenáljának nagy részét teszi ki. A nukleáris bombák pusztító ereje jól ismert, és általában a civilizáció végének okának elsődleges gyanújaként mutatják be. Az a valószínűség, hogy a világ a nukleáris háborúban részt vesz, a tudósok körében polarizáló téma volt, de szinte mindannyian elkerülhetetlenek. A globális nukleáris háborúnak lehetősége van a Föld éghajlatának megváltoztatására, a hideg időjárás és a csökkent napsugárzás miatt a világot egy nukleáris télre süllyedve, amely katasztrofális hatással lenne a globális élelmiszertermelésre, és végül a modern civilizáció összeomlásához vezet. 1949-ben Albert Einstein neves fizikus, akinek képlete az atombombák létrehozásában szerves volt, kijelentette, hogy a következő világháború (III. Világháború) az emberiséget visszaadja a kőkorszakba. A globális hadviselés nem kizárólag nukleáris fegyvereken alapulna, hanem olyan biológiai háborút is magában foglalna, amely potenciálisan az emberek kihalásához vezethet.
Az éghajlatváltozás veszélye
A globális katasztrofális kockázat másik lehetséges oka az éghajlatváltozás, ahol az éghajlatváltozás hatása a Földet lakhatatlanná teszi. Az éghajlatváltozás hatása már világszerte érezhető. A növekvő tengerek szintje a part menti közösségeket helyezi el, és a szigetek lakói örökre veszélybe kerülnek az elmerülés és eltűnés veszélyében. A változó időjárási viszonyok miatt az élelmiszertermelés a világ számos régiójában romlott, ami aszályhoz és éhínséghez vezetett a Föld történetében még nem látott szinteken. A tudósok úgy vélik, hogy az üvegházhatást okozó gázok folyamatos kibocsátásának lehetősége arra szolgál, hogy a Földet a mérgező gázok által okozott üvegházhatás miatt tarthatatlanná tegye.
