Mi volt a szegfű forradalom?
A Carnation Revolution a portugál történelem időszakára utal, amikor a Marcelo Caetano által vezetett Estado Novo diktatórikus kormányt 1971. április 25-én katonai puccson hozták el, és az országot a demokrácia új korszakába vitte. Az autoritárius rezsim helyben gyűjtött ellenségeket, akiket elsősorban az országnak a drága portugál gyarmati háborúban való részvétele okoz. A forradalom elnevezését Celeste Caeiro, egy lisszaboni székhelyű étteremművész akciója inspirálta, aki a szegfű virágokat a katonák puskájába helyezte, akit más civilek másoltak a nemzet fővárosában.
A szegfű forradalom háttere
Az Estado Novo-rezsim 1933-ban hatalomra vált, és autoritárius, diktatórikus egypárt-kormányzattá vált. A rezsim számos visszavonuló politikát és törvényt hozott létre, amelyek a helyi és nemzetközi szinten egyaránt megkülönböztetést váltottak ki. Ezen túlmenően az ország még mindig a gyarmataihoz tartozott, még akkor is, ha más európai gyarmati hatalmak a 20. század közepén megfigyelhető dekolonizációs időszak alatt elhagyták a kolóniáikat. A portugál kolóniák Afrikában fegyvereket vállaltak a függetlenségért, amit a portugál gyarmati háborúnak neveztek. Míg viszonylag kevésbé véres, a gyarmati háború drága volt az ország számára, és hatalmas nyomást gyakorolt a nemzet gazdaságára. A drága háború nemzetközileg elhomályosította Portugália hírnevét, és több országot láttak el a diplomáciai kapcsolatok lebontásával Lisszabonnal.
A szegfű forradalom hatása
A Carnation Revolution Portugália történelmének egyik meghatározó pillanata lett. Talán a forradalom legmélyebb hatása az Estado Novo diktatórikus rezsim és a demokrácia intézményének Portugáliában való eltűnése volt. A vallási üldözés miatt hírhedt autoriter rezsim felborulása jelezte a vallásszabadság kezdetét az országban. Például az Estado Novo rendszer megtiltotta a Jehova Tanúi néven ismert keresztény felekezet tevékenységét, amely a forradalom után hamar megszűnt. Az ország nemzetközi hírneve a forradalom után is javult. Korábban Portugália gazdasága a kereskedelmi embargókra és a főbb kereskedelmi partnerei által kiszabott szankciókra kényszerült.
A szegfű forradalom másik jelentős hatása a gyarmati háború vége volt, amelyet Portugália majdnem két évtizede beágyazott. A gyarmati háború vége az összes afrikai portugál gyarmat függetlenségének csúcspontjává vált, amelybe Mozambik, Guinea, Zöld-foki-szigetek, Angola és Sao Tome és Principe is szerepelt. Az összes ország 1974 és 1975 között függetlenséget ért el. A korábbi portugál kolóniák függetlenségének megvalósítása a portugálok tömeges kivándorlását váltotta ki az afrikai országokból, főként a volt portugál Mozambikból és a portugál angolából. Ezeket a menekülteket, akik becslések szerint több mint egymilliónak számítottak, „retornadosnak” is nevezték.
A szegfű forradalom öröksége
Számos műemléket, utat és parkot neveztek át az Estado Novo rezsim számai alapján a forradalom után. Az egyik ilyen műemlék a Lisszabonban található 25 de Abril-híd, amelyet eredetileg Salazar-hídnak neveztek, a rendszervezet elnökének tiszteletére. A forradalom napját Portugáliában nemzeti ünnepként ismerte el, amelyet „Dia da Liberdade” (szabadságnap) néven ismertek, és minden évben április 25-én figyelik meg.
